Somorjai József szerk.: Érték a fotóban. Országos Fotótörténeti Konferencia előadásainak anyaga. Tata, 1993. szeptember 27-28. (Tudományos Füzetek 9. Tata, 1994)

1993. szeptember 27. Korreferátumok - Szöllősiné dr. Kürti Katalin (Déri Múzeum, Debrecen): Fotótörténeti értékek és kutatások a debreceni Déri Múzeumban

FOTÓTÖRTÉNTÉNETI ÉRTÉKEK ÉS KUTATÁSOK A DEBRECENI DÉRI MÚZEUMBAN Szöllősiné dr. Kürti Katalin (Déri Múzeum, Debrecen) 1865-ben azt írták ^Hortobágy című lapban, Debrecenben, hogy „városunkban a fényképészet valódi mánia". Ekkor már Müller Lajos, Szentkuthy István, Simonyi Antal, Gondy Károly és Egey István tartott fenn fényirdát a cívis városban. Nem kívánom áttekintetni a fényképezés hőskorát, csak megemlítek pár nevet: a Letzter Testvérekét, Varságh Jánosét, Mandel Manóét, Tauffer Gyuláét, Fleck Rudolfét, Halász Ignácét, Ilinyi Chikánét, Knebel Jenőét, Kiss Ferencet, Haranghy Györgyét, Letzter Józsefét, Balkányi Antalét, Ruzicska Gyuláét. 1896-ra már 15 amatőr nevét említik Debrecenben, a századelőn pedig úgy megnőtt számuk, hogy Ruzicska Gyula jónak látja kiadni az Amatőr Útmutató-t 1904-1906 között. 1907-ben megalakult a Műkedvelő Fényképezők Egyesülete, amely - Haranghy György szerkesztésével - kiadta a Műkedvelő Fényképezők Lapját. 1901-ben Haranghy elkészítette a Délibábok hazája című ősfilmet, amely mozgóképre és diasorozatra épült. Személyében a fényképész operatőrré vált s egyúttal a képzőművészet inspirálójává: Csontváry e film hatására festette meg 1903-ban a „Vihar a Nagyhortobágyon" című vásznát. Hogyan tartott lépést a fényképezéssel, a fotótörténettel a debreceni múzeum? Alakulásakor, 1902-ben már állandó munkatársa volt Haranghy György, majd Kozmann Gusztáv és Leó. 1902-ben a Városi Múzeumba került Haranghy György egész sor hortobágyi és debreceni felvétele, Lovag Chylinsky Györgynek az 1900. évi párizsi világkiállításon szereplő hortobágyi sorozata, Kiss Ferenc életképei és városképei csoportja. De a debreceni családok is úgy érezték, hogy jó helyen lesznek családi portréik a múzeumban, s beadták értékeiket. A legnagyobb tett 1923-ban történt, amikor a múzeum megvásárolta Gondy Károly özvegyétől a 45 éven át működő Gondy-Egey cég 32 albumát 31518 fényképpel. Zoltai Lajos és munkatársai mutatózták a közel 32 ezer darabos anyagot, s betűrendbe szedtek 22 003 nevet, köztük sok híres emberét is. Ez az album tartalmazza Blaha Lujza több arcmását, Krúdy Gyuláét, Ódry Lehelét, Szana Tamásét, Móricz Pálét, s pl. Ady Endréét, a fiatal debreceni újságíróét is 1899. augusztus 26-i dátummal. Aztán mennyiségben kisebb, de minőségben igen jó ajándékozások történtek a 30-as években, így gyűlt be egész sor színészportré és közéleti képmás a dualizmus korából. 99