Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Leblancné Kelemen Mária: Sorsdöntő évek. Adalékok a négy bányaközség helyi önkormányzatának történetéhez 1945-től 1947. október 10-ig, Tatabánya megyei város létrejöttéig

A tatabányai képviselő-testület alakuló ülésén, 1945. július 20-án, a fentebbiek mellett a bányavezetőség képviseletében az igazgatót és helyettesét, valamint az egyház képviselőjét találjuk a képviselő-testületi tagok sorában. Alsógallán 1945. július 21 -én volt a képviselő-testület alakuló ülése. Felsögallán 1945. augusztus 9-én az MKP, az SZDP, a szakszervezetek küldöttei mellett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) képviselője is bekerült a képviselő-testületbe. Természetesen a koalíciós pártok változásának, taglétszámuk alakulásának, az 1945. novemberi és az 1947. évi országgyűlési választásoknak megfelelően a képviselő-testületek összetétele többször módosult, változott.

1 A négy bányaközség képviselő-testülete az alakuló ülés alkalmával megválasztotta végrehajtó apparátusát, a községi elöljáróságot, valamint a képviselőtestület munkáját segítő bizottságokat, albizottságokat. Bánhidán Dodek József építőmestert választotta a képviselő-testület a községi bírónak; Ogonovszky Ferenc főjegyzőt állásában megerősítette. Tatabányán - szótöbbséggel - községi bíró lett Supka Kálmán. A volt tatabányai vezető jegyző, Béldi György távollétében 1945. július 1 -jétől Siklós Ferenc felsogallai aljegyző látta el a vezetőjegyzői teendőket. A képviselő-testület Siklós Ferenc h. főjegyzőt az 1945. december 10-i rendkívüli közgyűlésen vezetőjegyzői állásában megerősítette; bár időközben Béldi György volt főjegyzőjét az igazoló bizottság igazolta. Felsögallán Virágh Béla bányász, a felsogallai nemzeti bizottság volt elnöke lett a községi bíró, Vesztergomi Béla főjegyzőt állásában megerősítette. Alsógalla község képviselő-testülete Csakmag Ferencet bíróvá választotta, a h. vezetőjegyző Farnadi Jakab lett.

2 A Tatai járás főjegyzője "A községi képviselő-testületek megalakítása" tárgyában készült jelentését 1945. november 17-én küldte el az alispánnak. Ebben azt kérte, hogy az alispán javasolja a belügyminiszterhez teendő előterjesztésében Baj és Agostyán község autonómiájának felfüggesztését. 1946. január 9-én már a Tatai járás valamennyi, túlnyomórészt német lakosságú községe -Alsógalla, Baj, Agostyán, Szomor, Kecskéd, Várgesztes, Környe, Dunaszentmiklós, Vértestolna, Tarján, Vértessomló - autonómiájának felfüggesztését kérte, mivel úgy látta, hogy "a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítése tárgyában kiadott 12,330/1945. ME.sz. rendelet végrehajtásánál" ezen községekre, elöljáróságaikra nem számíthat. A belügyminisztérium A Isógalla község autonóm jogait felfüggesztette, így dr. Tehlár Miklós járási főjegyző 1946. április 12-én Alsógalla község elöljáróságát tisztségéből felmentette a 9560/1945. ME.sz. rendeletben kapott felhatalmazás alapján és új elöljáróságot nevezett ki olyan egyénekből, '...akik elfogulatlanul dolgozhatnak."

3 A járási főjegyző az új elöljáróság tagjait 1946. december 3-án tisztségükből felmentette az elöljáróság tagjai közötti "békétlenség" miatt. Az elmozdítottak ügye végül, 1947. március 10-én, felkerült az alispánhoz.

4 A képviselő-testület tevékenységét alapvetően meghatározta a tagok száma, összetétele. Tatabányán 30, Felsögallán 34, Bánhidán 38, Alsógallán 25 fő volt a képviselő-testületi tagok száma 1945-ben, a testület alakulása időpontjában. A képviselő-testületek összetételére csak következtetni tudunk, mivel a jegyzőkönyvekből, egyéb dokumentumokból a tagok foglalkozása csak részben állapítható meg. 108