Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Bárdos István. Adalékok Tatabánya keresztény egyházainak és zsidó hitközségének történetéhez
vált községi iskolává, dr. Kokas János igazgatásával és Mihály Jenő, Gál István, Horváth Rózsi, Kemenes János, Vince Ilona, DobroszlávLajos, Francziki János, Einhardt Antalné és Kobik Magda tanárok foglalkoztatásával. A társadalmi élet élénkülését jelzi, hogy 1928-ban Felsőgalla-Mésztelepen megalakult a Férfiak Credo egyesülete, és a Német Népművelődési Egyesület. Az 1934-es vis. can. tanúsága szerint az első világháború alatt elvitt harangok helyett újak kerültek a templom tornyába. A Szentháromság tiszteletére szentelt legnagyobb 2,4, a középső 3,4, míg a kicsi 0,74 mázsa súlyú volt. Az iskolaszék szerepét ekkorra az egyházközség vette át, melynek világi elnöke Scheir ich János kereskedő volt. Felsőgallán ekkor már több társadalmi és gazdasági egyesület is működött. így a Rózsafüzér Társulat, a Katolikus Népszövetség, a Hangya Szövetkezet, a Keresztény Szocialista Bánya- és Kohómunkások Egyesülete, a Polgári Kör, a Német Népművelési Egyesület, a Gazdakör, a Frontharcos Szövetség helyi csoportja valamint az Izraelita Jótékony Nőegylet. 1938-ban egy római katolikus népiskola, két társulati elemi népiskola a VI-os telepen, gazdasági ismétlő iskola és szakiskola működött. A "Vértesalja" Cserkészcsapat parancsnoki tisztét ekkor a festőművészként is ismert Dobroszláv Lajos töltötte be. 1939-ben a MÁK Rt. a plébánia mellé káplánlakást építtetett. A templomhajó boltozatán látható al seccok készítését (Szűz Mária Betlehemben, Szűz Mária mennybevitele, Szűz Mária megkoronázása) szintén ebben az esztendőben kezdte meg Pandúr József győri festőművész, 1940-ben fejezve be azt. A stáció képeket Feszty Mása készítette 1955-ben. A templom jelentősebb belső felújítását Závori Zoltán végezte el. A templom orgonáját 1987-ben újították fel Keindl Antal (Felsőgalla szülötte) griesheimi plébános adományából. A plébánia körzetében található kápolnák: 1. Szentháromság kápolna A Mésztelepen álló kápolna 1771-ben épült. Valószínűleg a hívek áldozatos munkájából. Alapítvánnyal, birtokkal nem rendelkezett. Évi bevétele 3 florentus volt. 1888-ban renoválták, s ekkor kis tornyot is építettek hozzá. Homlokzatát a régi bánhidai templom két urnájával ékesítették. Ugyanekkor Szám Ferenc gazda éa felesége Varga Kata két Szentháromság képet adott a kápolna díszítésére. A hívek 1959-ig látogatták. 1969-ben már igen elhanyagolt állapotban volt, pici harangját még őrizte a torony, homlokzati urnái azonban eltűntek. A kápolna közelében a 18. században a győregyházmegyei remeték kongregációjához tartozó remeteség állt. (Lásd. 1799. vis. can. Győri Püspöki Levéltár Ordinus Religius 7. cs.) Ezeknek a remete harmadikrendeknek külön szabályzatuk és clausurájuk volt. 1799-ben a f eslőgallai remete neve "Fr. Antoni". A mésztelepihez legközelebb a vértessoml^i és a tatai remeteség feküdt. A kápolnát - II. József koráig - az itteni remete gondozta. 2.Kálvária kápolna Fogl János építtette a Fájdalmas Szűz tiszteletére 1854-ben. 1886-ban renoválták és újból festették. A kálvária stációit 1892-ben renoválták. 1952-ben tartották itt az utolsó körmenetet. Mára jószerével csak az egykori kápolna romjai maradtak fent. 66
