Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Bárdos István. Adalékok Tatabánya keresztény egyházainak és zsidó hitközségének történetéhez
3. Körtvélyesi kápolna Az 1930-as évek elején építtette a MÁK Rt. A f elsőgallai plébánia f iliái: Ma a VI-os telep tartozik hozzá mint misézőhely. Korábban Alsógalla 17421800, a Mésztelep és Kőbánya 1913, a vasútnál lévő lakóövezet, valamint Csákányospuszta 1928 is idetartozott. Felsőgalla plébánosai: Hintireiter József ( 1742-1750), Laumer Márton Ferenc ( 1750-1754), Glaser György(1755-1762),ReschNep.János(1762-1763),KleinJózsef (1763-1799), Eberhard Ignác (1800-1805), P. Eidelbert kapucinus adm. (1805-1806), Buday Alajos (1806-1848), Gelbmann Márton adm. (1848), Trichtl József (18481854), P. Lichtencker Rudolf adm. (1854), Vályi Mihály (1854-1869), Nagy Antal (1869-1876), Winkler Mihály (1876-1898), Vadas János adm. (18981899), Klotz Ignác (1899-1900), Heinrich Gyula (1900-1907) Vihar (Sturm) György (1908), Németh Gyula (1908-1957), P. Femeler Ferenc h. plébános (1951-1957) plébános (1957-1978), dr. Nagy József (1978-1980), Kovács Károly (1980-1992), Posztóczky András (1992- ) Alsógalla Az Árpád-kori település első oklevele említése 1251 : Gala. Középkori egyházáról, templomáról nincs tudomása sem Györf f y Györgynek, sem más forrásnak. Györffy feltételezése szerint Alsógalla területén feküdhetett egy bizonyos Berencse nevű település, melynek Szent Péter titulusú templomát 1325-ben Kocsi Fekete (Niger) Pál fiának Jánosnak engedte át. Berencse egyházának papja 1333-ban 40 kisdénár pápai tizedet fizetett. A török hódoltság alatt elnéptelenedett falut gróf Esterházy József 1735-ben telepítette be bajorországi katolikus németekkel. Az 1762. évi canonica visitatio templomot nem, csak misézőhelyként használható kápolnát talált itt, melynek hossza 7.5, szélessége 2.5 öl, a téglából készült szalmatetős épületet, mely a temető mellett állt. 1764-ben áldotta meg Klein József plébános. Előtte, amikor még Bánhida f iliája volt az ottani plébános - Galinka - is megáldotta. Két harangját harangláb tartotta. A község tanítója, kántora, jegyzője ekkor Lammer András Ferenc volt. Szent Gál és a szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt templom alapozását 1751 -ben kezdte az uradalom. A templom végül a műemlékjegyzék szerint 176566-ban, Varga János esperes-plébános úr szíves közlése szerint viszont csak később, 1771-ben készült el, Fellner Jakab tervei szerint. A templomot a műemlékjegyzék szerint 1833-ban, a plébános úr közlése szerint 1831-ben nagyobbították, alapterülete 321 m 2 , ekkor épült ma is látható tornya. 1868-ban, 1955-ben, 1985-86-banmajd 1990-9l-ben renoválták. A templom három stukkóját, melyek védőszentjeit ábrázolják, Lohr Ferenc, a müncheni iskola jeles hazai mestere készítette 1910-ben. Ezt az 1990es restaurálás során Závori Zoltán, századunk mártírrá lett egyházi vezetőinek képeivel egészítette ki. Figyelemre méltó berendezési tárgy a vörösmárvány főoltár, mely a majki kamalduli remeteségből származik, a barokk keresztelőkút, valamint az 1800 körül készült empire stílusú szószék. A 61
