Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Bárdos István. Adalékok Tatabánya keresztény egyházainak és zsidó hitközségének történetéhez
előtt használt oratórium főoltárának Szűz Mária képe. Üvegszekrényben állt Nepomuki Szent János szobra. Keresztelőkútja vörös márványból készült. Megépült a szószék és az orgona, mely Budán készült 1812-ben. A kántortanító feladata volt a tanítás, orgonálás és a plébános segítése. Ezt Knoll József morvaországból érkezett segédtanítóval együtt Huber Simon látta el, akinek lakását a község 1822-ben újjáépítette. A település bábája ekkor Georgi Erzsébet volt. Az 1830. évi vis. can. szerint már elkészült Szent Flórián és Szent Vendel oltára, működött az 1816-ban Budán - Pratzner Ferenc órásmester műhelyében - készült toronyórája. Ebben az időszakban még németajkúak lakták, bár igen sokan beszélték közülük a magyar nyelvet is. 1852 táján Trichtl József plébánosi működése idején alakult meg Felsőgalla Rózsafüzér Társulata. Tanítója Huber György volt, aki Krancz János segítségével látta el feladatát. Az 1875. évi vis. can. rögzítette, hogy 1850-ben elkészült a Szent Sír. Megállapította továbbá, hogy a templom két oltárköve ma jki eredetű, hasonlóan a Szent Flórián oltár oltárkövéhez, melynek "ad Maros" felirata a kamalduli remeteség 1841 -ben megszerzett Maros nevű birtokára utalt. Cáfolta viszont azt a feltételezést, mely szerint a főoltár majki eredetű lenne. Felsőgalla tanítója ekkor Macher Sebestyén volt. Plébániatestülete (később egyházközség) 12 taggal, Rózsafüzértársulata 60 taggal működött. A visitátió évében kétszobás tanítói ház is épült. Winkler Mihály 1876-1898-ig tartó plébánosi működése idején 1884-ben épült meg a felsőgallai vasútállomás, s kezdődött meg a területen a szénbányászat. 1887-ben egy Mandans nevű győri festővel restauráltatta a Szent Kereszt oltár "Keresztrefeszített" képét, 1894-ben pedig külsőleg is renováltatta a templomot. Egy fontos társadalmi, gazdasági intézkedést is hozott 1890-ben, amellyel megszüntette az egyházföldeken akkor még szokásban lévő robotot. Az 1898-1899-es években készült a templomban ma is látható Szent Rozália és Szent Rókus szobor, mely a Szent Flórián oltáron kapott helyet. Ekkor került Szent Vendel oltárára Aranyszájú Szent János szobra, s a főbejárat mellé a "lourdesi barlang" 1899-ben a belső felújítás során kapta a templom a Rieger cég műhelyében készült új orgonát. 1895-ben felújításra került a plébániaépület is, mely ennek során új tetőszerkezetet kapott. Ezekben az években Fréész János, Berkovits István, Berkovicz István és Ellenbach József követték egymást a kántortanító, jegyzői poszton. Segédtanítóként ekkor a soproni Pichler Mihály és egy Haaszenfrantz nevű tanító működött Felsőgallán. A Gazdasági Továbbképző 1904-ben nyílt meg Edelényi Kálmán igazgatása alatt. Az 1912. évi vis. can. három harangról (egy darab három-, illetve kettő darab kétmázsásról) emlékezett meg, továbbá sok képről, közülük négy oltárképről valamint l-l Imaculata, Nepomuki Szent János, Jézus Szíve, Nagy Szent Teréz, Szent Miklós, Szent Rókus, Szent Antal, Szent Magdolna, Szűz Mária és Szent Bernadett szoborról. Ekkor 13 tagú iskolaszék, 5 tanító - közülük egy a Mésztelepen működött -, valamint községi óvoda és a Katolikus Népszövetség szervezete tevékenykedett Felsőgallán. 1924-ben létesült a Községi Iparos és Kereskedő Tanonciskola, 1928-ban nyolctantermes, új katolikus elemi népiskola épült, mely hat tanítót foglalkoztatott. A Kálvária-hegy tövében emelt nyolc tantermes, központi fűtéses, könyvtárral és színpaddal ellátott iskolaépület 1929-ben 65
