Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Szabó Lajos: Városigazgatás és az önkormányzati munka továbbfejlesztésének irányai
VÁROSIGAZGATÁS ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI MUNKA TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAI Szabó Lajos A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az Európai Karta alapelveire, a magyar hagyományokra és a mai társadalmi gazdasági realitásokra épül. Megalkotása tükrözte a történelmi időszak sajátosságait, a törvényalkotók igényeit. A parlamenti pártok konszenzusa alapján korszerű törvény született. Az önkormányzati rendszer bevezetését túlzó várakozások kísérték. Az ország gazdasági helyzete következtében ezek nem teljesülhettek. A megalakult önkormányzatoknak szembe kellett nézni a hazai adottságokkal, sok helyen még a saját elhamarkodott választási ígéretekkel is. Különösen az első hónapok feszültségeit, a keret jellegű önkormányzati törvényhez kapcsolódó további törvények megalkotásának elhúzódása, (az elfogadáskor gyakran hiányzó konszenzus), továbbá a helyi tapasztalatlanság okozta. Az önkormányzatok kétéves működése igazolja, hogy a gyakorlatban egyelőre megmutatkozó ellentmondások ellenére, működőképes az önkormányzati rendszer, ellátta feladatait az 1991. és az 1992. évben. A településfejlesztésben, a közszolgáltatások számos területén eredményeket mutatnak fel a magyar önkormányzatok. Az önkormányzati törvény az egyenjogú helyi önkormányzatok két szintjét hozta létre, amelyek feladatukban különböznek. A polgármesterek egybehangzóan megerősítették a törvény alapelvét, miszerint az önkormányzati feladatok, hatáskörök döntően az önkormányzati alapszintre: a községekre és a városokra tartoznak. Helyesnek minősítették azt a megoldást is, hogy megyei szintű önkormányzatoknak nincs irányítási, ellenőrzési jogköre a települési önkormányzatok felett. A megyei önkormányzat azokat a feladatokat végzi el, amelyek ellátására a települési önkormányzatok nem kötelezhetők. A megye egészére, vagy nagy részére kiterjedő közszolgáltatások szervezője. Az elmúlt évtizedek városid nyüvánítási területfejlesztési politikája - a megyeszékhelyek mellett - az anyagi eszközöket a települések szűk körére összpontosította, s ennek hatásaként a községek a fejlesztési eszközök töredékét kapták. A városi cím fontos a közösségnek, helyi erőforrásokat hoz mozgásba. 1992. január l-jén városaink száma: 177. A megyei jogú várossá nyilvánítás (20 ilyen jogállású városunk van) azt a célt szolgálta, hogy a város elláthassa a saját területén a megyei önkormányzati feladatokat is. Nincs képviseletük a megyei önkormányzatban, így gazdasági súlyukkal nem tudják uralni a községeket, kis- és középvárosokat képviselő megyei önkormányzatot. Megalakulásuk óta lassan oldódik elkülönülésük a megyei önkormányzatoktól. A megyei önkormányzatok egyre jobban felismerik a szerepüket a térségi közszolgáltatások szervezésében, erre mutatnak a közelmúltban elfogadott középtávú munkaprogramjaik is. A megyei önkormányzatok kötelező feladatait törvényeknek kell meghatározni. Az eddigi törvények viszont kevés olyan feladatot utaltak közvetlenül a megyéhez, amely a megye egész területére, vagy nagy részére kiterjed. 23
