Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)
Szabó Lajos: Városigazgatás és az önkormányzati munka továbbfejlesztésének irányai
A jogállam kiépítésében fontos szerepet játszott az önkormányzati rendszer megteremtése. Bevezetésekor a központi állami szervezet és feladatkörök rendezése párhuzamosan történt. Az önkormányzati rendszert kiépítő törvénykezés kompromisszumai, a törvény gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai még ugyan részletesebb elemzést igényelnek, de már jelzik a törvény egyes rendelkezései felülvizsgálatának a szükségességét. A közigazgatás korszerűsítésének egészét átható elveket az állami és önkormányzati igazgatásban egyaránt indokolt érvényesíteni, így juthat érvényre összhangjuk. Emellett az önkormányzati igazgatásban sajátos elvekre figyelemmel kell lenni. Az önkormányzati rendszer egyes területei fejlesztésének fő irányai a következők. Az állam változó szerepköréből következően indokolt újra fogalmazni az önkormányzatok kötelező feladatait ott, ahol az állam a vállalását az önkormányzatok útján kívánja teljesíteni. A hatékonyabb működés érdekében pontosabb elhatárolása indokolt az államigazgatási és az önkormányzati igazgatásnak arra is tekintettel, hogy az állami beavatkozás szűkülése, a társadalmi önszerveződések kibontakozása szélesíti a helyi érdekű közügyek körét. Világosabb, egyértelműbb feladat- és hatáskör elhatárolás, tisztább és érvényesíthető felelősségi viszonyok kialakítására helyes törekedni az önkormányzati szervek között. így: erősíthető a polgármester szerepe az önkormányzati ügyekben, növelhető a jegyző önálló felelőssége (a megfelelő eszközökkel) a színvonalasabb államigazgatási munkában, hivatali munka hatékonyságában, jogszerűségében. Mind a testület, mind a polgármester részére több garancia megteremtése célszerű a működési zavarok megelőzése végett, ideértve a polgármester felelősségének erősítését a súlyos törvénysértés, gazdálkodási szabályok megszegése esetén. Mindezek feltételezik hatékony és összehangolt államigazgatási ellenőrzés kiépítését. Elsősorban gazdasági, egyes területeken jogi eszközök kidolgozása segítse elő az önkormányzatok együttműködésének a kibontakozását, a térségi kapcsolatok intézményes megoldásait. Egyes igazgatási területeken (körjegyzőség, speciális szakértelmet igénylő szakigazgatás) és közszolgáltatásokban (pLközoktatás) a gazdaságosság és a magasabb színvonal érdekében teremtődjenek meg a kötelező társulások alapjai. Ki kell dolgozni ennek törvényi feltételeit, eljárását és alapvető szervezeti kereteit. A községgé, a várossá nyilvánítást magasabb követelményekhez kell kötni. Szélesíteni indokolt a bírósági hatáskört az önkormányzatok közötti viták rendezésében. így különösen a vagyoni vitákon túl legyen bírósági hatáskör azokra az esetekre, amikor törvény kötelezi megállapodás megkötésére az önkormányzatokat, s azok nem tudnak megegyezni, új község alakítása esetén a vagyon és a külterület megosztása - megállapodás hiányában - tartozzék a bíróság hatáskörébe. Másfelől vizsgálni kell, hogy szükséges-e fenntartani az Alkotmánybíróság hatáskörét az önkormányzati rendeletek és a helyi népszavazás ügyében, vagy azok bíróságok hatáskörébe utalhatók. A közigazgatási középszint fejlesztése is komplex megközelítést igényel. A megyei önkormányzat, a megyei jogú város, a köztársasági megbízott, a centrális alárendeltségi államigazgatási szervek feladatmegosztását egymással összefüg24
