Somorjai József szerk.: Az elődtelepülések és Tatabánya város története. Tatabánya 45 éve város. Tatabánya várossá nyilvánításának 45. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencia előadásainak anyaga (Tatabánya 1992. október 1-2.) (Tudományos Füzetek 7. Tata, 1992)

Szikora Henrikné: Tatabánya főiskolája

Tatabánya főiskolája Szikora Henrikné A most 45. születésnapját ünneplő Tatabánya város múltját és fejlődését vizsgálva igen ellentmondásos kép rajzolódik ki. A szénbányászat, a nehézipar preferált jellegéből adódóan négy évtizeden át a központilag kiemelten támogatott, a gazdaságüag fejlett városok közé tartozott. Ugyanakkor megyeszékhelyi intézményekkel alig rendelkezett, hiányoztak a tudományos-szellemi műhelyek a városban, s ennekkövetkezményeként gyenge volt a város értelmiséget megtartó ereje is. A 80-as évek végén már csak Tatabánya volt az egyetlen megyeközpont, amely nem rendelkezett felsőoktatási intézménnyel. A megye, a város fejlesztési terveit áttanulmányozva megállapítható, hogy korábban felmerült ugyan egy műszaki, bányászati prof üú főiskola Tatabányára telepítésének gondolata, de érdemi intézkedés nem történt ennek megvalósítása érdekében. I. A főiskola létesítésének közvetlen előzményei A 80-as évek második felében a szénbányászat és más iparágak fejlesztési gondjai miatt Tatabányán is egyre sürgetőbben merült fel a szerkezetváltás, s az ehhez szükséges képzési rendszer átreformálásának igénye. Ismételten szóba került egy főiskola létrehozásának gondolata, amelyet a gazdasági, társadalmi változások mellett, a tervezett vüágkiállítás is indokolt. 1988 nyarán megkezdődtek az ezzel kapcsolatos levelezések és tárgyalások a Művelődési Minisztérium illetékes vezetőivel. Elkészült a tervezett főiskola nagyvonalú szakmai koncepciója, amely három alternatívát kínált a megvalósításra: - önálló állami főiskola létesítése - kihelyezett tagozat indítása - önálló alapítványi főiskola létrehozása A minisztérium vezetői az önálló állami főiskola gondolatát eleve elvetették, mivel anyagi eszközei nem voltak ennek finanszírozására, s az oktatás költségvetési gondjai miatt nem is láttak reményt ennek biztosítására. Az anyagi alapok megteremtése érdekében ezért helyi kezdeményezés született egy főiskolai alapítvány létrehozására. 1990 júniusában 7 alapító részvételével, 28.310.000.Ft induló tőkével létrejött a "Modern Üzleti Tudományok Főiskolája" alapítvány. Az alapítványtevők a városi és megyei önkormányzat, a város és a megye gazdálkodó egységei, valamint a Külkereskedelmi Főiskola voltak. Az alapítók az alapító okiratban végső célként egy nyitott, államilag elismert főiskola létrehozását jelölték meg. Az ehhez szükséges feltételek megteremtéséig azonban kézenfekvőnek látszott, hogy átmenetüeg a Külkereskedelmi Főiskola kihelyezett tagozata működjön Tatabányán. A másoddiplomás képzés a kihelyezett tagozaton 1990 szeptemberében be is indult. Az önálló főiskolai képzés beindítása, az alapítványi vagyon kezelése céljából az alapítók - a legnagyobb alapítványtevők képviselőiből - kuratóriumot hoztak létre. 149