Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Dr. Molnár László: Mátyás király és a magyar montanisztikum. A kor szakirodalmi forrásai
Építkezések és az építőanyg-bányászat Amikor bányászatról beszélünk, ritkán említjük az építő és márványbányászatot. Pedig a Kárpát-medencében építőköveket csaknem mindenütt fejtettek, a ruszkicai, a krasznahorkai, a siklósi villányi és a süttői márványokat már a középkorban bányászták. 4 Márványtelepeink részben mélységbeli eruptív kőzetekben, vagy kristályos palák közé települtek. Amíg a görög /pl. parosi/ és az itáliai /pl. carrarai/ márványokat a mi éghajlatunkon védeni kell a tél hidege ellen, addig a hazai márványaink jól bírják éghajlatunk szélsőségeit. Mátyás két legnagyobb emberi és anyagi erőket igénylő építkezése -a budai és a visegrádi paloták területe- eléggé feltárt ahhoz, hogy a létesítményeket a korábbi Anjou és Zsigmond koriaktól elkülönítsük. Az építkezések tervezőiről, technikai kivitelezéséről azonban kevés adatot ismerünk. Az oklevelek szisztematikus feltárása még a kezdetén tart és olyan regisztrum, amely a Mátyás kori építészetet körülvevő sűrű homályt felfedné, még nem került elő. Ismerjük Chimenchi Camicia firenzei építőmester és Giovanni Dalmata szobrász nevét az 1475-81 közötti időszakból. /9.ábra/ Mátyás építkezésének technikájáról az 148-ben készült Avelanius kódex ábráiból értesülhetünk, mely jelenleg a velencei Biblioteca Nazionale Marciana-ban található. A felnagyított részletekből láthatók az emelőszerkezetek, hatalmas állványzatok. A budai várpalota Mátyás kori ábrázolása Michael Wolgemut fametszete, 1492-ben készült Sebastien Münster Cosmographiájában /1543/ mutatja be a budai várat. Ezek a képek és a visegrádi palota számos ismert részlete bizomyítják a korszak fejlett építkezését. 7 /lO.ábra/ (7.) III. Iván cárt Oroszország nagysága első megalapítói között tartják számon. Az akkori politikai viszomyok között a Jagellók Lengyelqrszága ellen Mátyásnak Oroszország volt a természetes szövetségese. (8.) A visegrádi romokról és a budai vár helyreállítási terveiről Mikoviny Sámuel készített rajzokat 1749-ben. 58 75
