Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Dr. Molnár László: Mátyás király és a magyar montanisztikum. A kor szakirodalmi forrásai
Összefoglalás Mátyás király uralkodásának méltatásával halála 500. évfordulóján számos rangos könyv, tanulmány, újságcikk, konferencia, kiállítás, televízió és rádióadás foglalkozik. Külpolitikáját -amelyet két nagyhatalom, a török birodalom és a Német-római Császárság, továbbá a lengyel Jagellók szorításában kellett kialakítania- ellentmondásosan értékelik immár fél évezred elmultával is. Az utókor sokszor értetlenül áll a belső és külső összeesküvések hoszszú sora előtt. A gazdasági ügyekben foganatosított intézkedéseinek hatásáról is megoszlanak a mai történészek véleményei. Egyértelműen javára írják azt a felismerést, hogy az ország nagysága, boldogulása elválasztha- J tatlan a kultúrától, ezért létesített nyomdát Budán, egyetemet Pozsonyban és összegyűjtötte kora legértékesebb könyvtárát. Véleményem szerint Mátyás -az Árpádok óta az első és utolsó nemzeti királyunk- a nemzetállam szervezője volt, egy reneszánsz fejedelem összetett alkatával. A környező országok rivalizáló uralkodói között "illegitimnek" számított, ezért az uralma megtartása érdekében azoknál többet kellett tennie minden téren, de jó értelemben élt a hatalmával. A gazdasági ügyekben kiadott törvényei, rendeletei értékelését még nem szabad lezártnak tekinteni. Újabb levéltári források rávilágíthatnak a montanisztikum érdekében tett -ma még ismeretlen- intézkedéseire. Kimagasló történelmi személyiségek felidézésekor nem lehet ellenállni annak a kísértésnek, hogy tetteit össze ne vessük a közvetlen utódaival. Ismeretes, hogy Mátyás halála utam néhány hónappal minden hódítás elveszett. Miksa császár elfoglalta a fél Dunántúlt. II. Ulászló és Miksa által megkötött pozsonyi béke okmányát 1491. november 7-én olyan főurak látták el kézjegyükkel, akik nem tudták nevüket saját kezűleg aláírni 9 . Az országot az anarchia dúlta szét és nemzetünk megindult a Mohács felé vezető úton. A felvidéki nemesércbányászat megtartotta termelőképességét a benyomuló dél-németországi tőkések befektetései révén, de a bányák hasznának legnagyobb része kikerült az országból. 76 i
