Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)

Dr. Molnár László: Mátyás király és a magyar montanisztikum. A kor szakirodalmi forrásai

Körmöcbányán 29 ércmalom és 4 kohó működött. 1471. március 19-én engedélyezte a szász városoknak, hogy Erdélyben bárhol moshassanak aranyat. Több leiratban védte a bányavárosokat a főurak hatalmaskodása ellen. így pl. a Bebekek katonáitól a Gömör megyei vasbányákat, a Drágffyak hatalmaskodása! ellen Nagybányát. ítélőmesterei révén igazságot tett Zápolya Imre szepesi grófnak a dobsinai bányák körül fennforgó egyenetlenségeiben. Mátyás 1478 májusában Beatrix királynővel együtt beutazta a bányavárosokat, nagylucsai Dóczy Urbán kincstárnok kíséretében. Selmecbányán Resch János bíró fogadta a magas vendégeket. A selmeciek panaszkodtak, mivel szabadalmi leveleik 1440-ben a hadműveletek következtében elégtek, a korábbi - IV. Béla királytól szerzett - jogaikat kétségbe vonják. A király megerősítette a város régi szabadalmait és biztosította az elöljáróságot arról, hogy peres ügyeiket saját bírájukkal tárgyalhatják meg és minden árucikküket az országban vám nélkül szállíthatják.

45 1481-ben Mátyás szabályozta a bányavárosok bormérését, összekapcsolva a borméréshez való jogot a bányaművelés gyakorlatának kötelezettségével.

46 1487. december 26-án a hét felső-magyarországi bányaváros (Gölnic, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Telkibánya és Igló) statútumban foglalták jogaikat Iglón, melyet a király jóváhagyott.

47 48 A Mátyás korabeli magyarországi montanisztikum nemzetközi elismerését jelenti Vasíljevics III. Iván (1462-1505) moszkvai fejedelem kérése, melyet Kuritzin Fedor követ útján intézett a magyar királyhoz. Az üzenet rövid tartalmát közli Faller Jenő.

49 A rendkívüli dokumentum részleteit most teljes egészében közlöm Géresi Kálmán

50 cikke alapján. "A nagy fejedelem megparancsolja, hogy kérnéd meg részünkről a mi testvérünket Mátyás királyt, mutatná meg hozzánk való barátságát és küldene nekünk ágyúöntő mestereket, akik értenének ágyúkat önteni... és küldenek hozzánk olyan mestereket, akik értsenek az erezet elválasztani a földtől, mert az én földemben arany és ezüst érez ugyan van, de nem tudják azt elválasztni a földtől. Azután küldjön nekünk ezüstmíveseket, akik tudjanak jó ezüst edényeket, végül pedig kömíves építőket, akik értenek templomokat és palotákat építeni és városokat csinálni, és amire a mi testvérünknek Mátyás királynak minálunk szüksége lesz a mi földünkön, mi sem fogjuk azt megvonni a mi testvérünktől. /7.ábra/ Az arany- ezüstbányászat fejlettségének közvetett bizonyítékai, a gyönyörű ötvösmunkák, általában ismeretesek. A világhírű remekművekből a legfontosabbak: az esztergomi Főszékesegyház kincstárában lévő 75 cm magas arany kálváriakereszt, az első részén Mátyás címerével, mely a wienerneustadti Városi Múzeum gyűjteményében található, két darab 45 cm magas ezüst serleg, melyet a király 1476-ban ajándékozott Rieti város püspökének, a pápa követének. Végül egy 50 cm magas ezüst szarvkehely, az esztergomi Főszékesegyház Kincstárában.

51 52 53 /8.ábra/ 74