Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Szilágyi István: Mátyás és a természettudományok
A pozsonyi egyetem megszűnése (1472) után Bylica is Mátyás udvari csillagásza és orvosa lett. Mivel a királynak szüksége volt horoszkópokra, ezért őt mindenhová elkísérte, nemcsak mint csillagász, hanem mint orvos is. Mikor 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset, elsősorban a jelenlévő Bylicának volt köszönető, hogy a király bevonulása után fogadta a bécsi egyetem hódolatát a Szent István székesegyházban. Bylica jól ismerte a professzorokat, és módjában volt közvetíteni a király és az egyetem között. Túlélte Mátyást, bár hosszú életet jósolt neki. Budán halt meg 1494-ben . A két humanista (Vitéz János és Janus Pannonius) 1472-ben bekövetkező halálával az ország vezető értelmiség nélkül maradt. Ettől kezdve lényegében Mátyás vállára szakadt a kulturális teendők terhe. Udvara a magyar humanizmus és a reneszánsz irányító centrumává vált élén a királlyal, majd 1476 után a királynéval Beatrixszel, aki szintén humanista műveltségű volt, sőt még az asztrológiához is értett. Mátyás 1473-ban könyvnyomdát létesített Budán, és volt kódex másoló műhelye is. Ezek nemcsak az ő számára készítettek könyveket, hanem mások számára, példa erre a Kálmáncsehi breviárium, vagy a Filipec kódex, amely az esztergomi Simor Könyvtár könyvtártulajdonában van.. Az "áruló" Janus Pannonius pécsi könyvtárának lefoglalása után, majd később Vitéz János könyveinek egy részével jelentősen gyarapodott könyvtára 24 . Szükségessé vált a budai királyi palota (Zsigmond Friss palotája) átépítése. Ehhez már 1467-ben elhívta Aristotele Fieravanti bolognai építészt a tervek elkészítésére. 25 Mátyás későbbi építkezéseiről tudjuk, hogy a tervezésen túl a technológia és technikai kivitelek is érdekelték. Ez a reneszánsz egyik hatása volt: a művészetek közül különösen akkor, amikor a művészeti alkotások természettudományos ismereteket igényeltek. Az építéshez szükséges mechanikai ismeretek (pl.: vízemelő szerkezetek Budán, Esztergomban), a perspektíva törvényeinek ismerete a térhatások kialakításában (függő kertek, kertépítészek) voltak erre jellemzőek; amelyeket a visegrádi palota, a budai palota függőkertje bizonyítják. 26 Bonfini írja le a könyvesházat, a mellett lévő két szobával, az egyikben dolgoztak az asztrológusok, a másik volt a csillagvizsgáló (félkör alakú szoba, ahonnan az egész égbolt látható). Mátyás természettudományos képzettségét könyvtára ilyen vonatkozású könyveiből is tetten érhetjük. Ezek Európa élvonalába tartoztak, jól ismerték a tudósok, lehet, hogy ezért látogatták szívesen. Mátyás természettudományos gondolkozását elősegítette, műveltségét színesítette az itáliai humanista Galeotto Marzio (1427-1497), aki asztrológus és orvos létére Bolognában a retorika és a poétika tanára volt. Többször megfordult a királyi udvarban és Vitéz esztergomi tudós körében. "Az emberről" írt orvosi és fiziológiai vonatkozású munkáját Budán írta, de Vitéz Jánosnak ajánlotta, azonban ez a könyv megtalálható volt Mátyás könyvtárában is. Galeotto a józan ész a természet törvényei szerinti életet hirdette, amiért eretnekséggel vádolták. Mátyás és mások közbejárására mentette fel a 63
