Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Dr. Horváth István. Mátyás kori építkezés az esztergomi várban (Az esztergomi „Vitéz Palota” régészeti feltárása)
MÁTYÁS KORI ÉPÍTKEZÉS AZ ESZTERGOMI VÁRBAN (AZ ESZTERGOMI "VITÉZ-PALOTA" RÉGÉSZETI FELTÁRÁSA) DR. HORVÁTH ISTVÁN Az Árpádok egykori királyi palotáját, - amely a tatárjárás után került végleg az egyház kezére 1 - a XIV-XV. században az esztergomi érsekek többször, gazdag pompával átépítették, kibővítették. Az írott források különösen kiemelik a XIV. században Telegdy Csanád (1330-1349), majd a XV. században Vitéz János (1465-1472) érsekek építési tevékenységét. Vitéz építkezéseiről a kortárs szemtanú, mint Regiomontanus, és a rokon Janus Pannonius emlékeznek meg elsőkként 3 . Regiomontanus a vár tornyainak, erődítéseinek folyamatos helyreállításáról ír 4 , Janus pedig az erődítések építésén túl egyik epigrammájában általánosságban dicsőíti a nagyszerű építményeket. Ez utóbbi epigramma - Kardos Tibor feltételezése szerint - valószínűleg márványtáblára vésve foglalt helyet a várfalon, talán épp a főkapu felett . Részletes leírást az építményekről legkorábban Bonfini ad, aki a Mátyás elleni összeesküvésről írtak után a következőket jegyzi meg Vitéz Jánosról: ... "Tágas ebédlő termet (triclinium) épített a várban, s az ebédlő mellett kifelé álló pompás emeletes erkélyfolyosót vörös márványból. Az ebédlő homlokzata előtt boltozatos és oromtetős szibillakápolnát állított, melyben az összes szibillák képei megvannak. Magában az ebédlőben nemcsak az összes magyar királyok láthatók történeti sorban, hanem a szkíta ősök is. Azonkívül meleg és hideg fürdőkamrákat, kettős kertet, ebben oszlopos lugasokat, s felettük folyosót létesített. A két kert között kerek tornyot épített a szikla mellett, benne termeket és szobákat, felül kilátó tornyocskákat és kis házikót csináltatott, amelyben legtöbbnyire tartózkodott, mert az a Dunára nézett pompás kilátást és a kertek élvezetét nyújtotta" 6 . Bonfini azonban nem ismerte személyesen Vitéz Jánost, maga 1483-ban jött Magyarországra , s csak Mátyás halála után, Beatrix királyné kíséretével került Esztergomba, aki unokaöccsének Estei Hippolit érseknek (14871497) vendége volt itt csaknem egy évtizedig. - Hippolit pedig Vitéz János után már a harmadik volt az esztergomi érseki székben. - Bonfini leírása tehát a szemtanú hitelességével szól az építményekről, az építtető személyét, Vitéz Jánost azonban csak a helyi hagyomány és Janusnak talán kőbe vésett epigrammája alapján nevezhette meg. Ettől kezdve az esztergomi Mátyás kori építkezések (különösen a palota felépítése) egyértelműen Vitéz nevéhez kapcsolódik a későbbi írott forrásokban, amelyek viszont jórészt Bonfinire vezethetők vissza. Azoknak az Esztergomban megfordult utazóknak leírásai, akik 1595 előtt még épségben látták a palotát, nem említik az építtető nevét, sőt megfigyeléseik - mint majd látni fogjuk - arra utalnak, hogy a palota építésének java része már korábban, Széchy Dénes érseksége idején (1440-1465) megtörtént, s Vitéz idejében fejeződött be, kerülhetett tető alá a nagyszabású munka. Vitéz János mindössze hét évre terjedő érseksége talán nem is lett volna ele36
