Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Mátyás Király és a vidéki Magyarország. Az 1990. május 2-án Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 6. Tata, 1990)
Ortutay András: Neszmély mezőváros Mátyás kori oklevele
Simon fia Nyikas, István fia Feulder, Pál kovács, Desew villicus, Geurgwi (dictus) Koch, Tamás fia Jakab, Nana fia Chama, Beu (dictus) Péter, Petewy (dictus) Koch 14 . A lakosok Wruzi Dosa rokonának, Lőrinc királyi megbízottnak a jelenlétében kijelentették, hogy az elmúlt esztendőben kepénkint 6, a jövőben pedig évi két részletben (Szent Márton és vízkereszt nyolcadján) 7 dénárt fognak fizetni - azzal, hogy egy részlet elmulasztása esetén a hátralék kétszeresét kötelesek megfizetni, a következő részlet elmulasztása esetén pedig a hátralékot a püspök királyi parancs és bírói eljárás mellőzésével behajthatja rajtuk. 1363-ban vita folyt a pannonhalmi apátság és Neszmélyi Hanchko között a két birtok határáról. A győri káptalan 1364. április 7-én tanúsította, hogy a pannonhalmi apát oldaláról Tuluk Pál királyi emberrel András mestert kanonokot, Nezmel-i Hanchko oldalról Koacy-i Márk királyi emberrel Mihály mestert kanonokot küldte ki, akik a két fél közötti vitatott földdarab határait előbb Pál mutatása szerint (ő az apát prokurátora), majd Hanchko mester mutatása szerint járták meg, s megállapították, hogy a vitatott földdarab 55 hold szántóföldből, illetve hegyes s műveletlen földből áll, a szomszédok pedig azt vallották, hogy a Pál testvér által megmutatott határokra ugyan nem emlékeznek, de arra igen, hogy a király nevelője, Polonus Miklós határjeleket emeltetett. Pál testvér szerint a határok: egy bizonyos hegy szegélyén 2 régi határvonal, tőle nyíllövésnyire a hegy oldalában felszántott és bevetett földek végén (in fine terrarum arabilium ac seminatarum) 4 határjel, amelyek Vstench, Zomold és Almas birtokokat választják el egymástól s ettől kezdve Nezmellel nincs közös határ. A határok Hanchko szerint: a fenti négyes határjeltől, amelyek Zumoldh, Wstanch birtokokat választják el nyugatnak egész egy nagy útig, amely mellett három határjel, amelyek egyike Nezmel-t, másika Zumold-ot, harmadika Almas másként Wyfalutelek birtokot választja el, innen keletnek 15 Ebben az évben adatunk van arról, hogy a neszmélyi vámjövedelem harmada Jakus pozsonyi bírót illette meg 6 Bebek István országbíró 1365. augusztus 22-én hirdetett ítéletet az Almás és Neszmély közti birtokvitában. A felek több oklevelet is bemutattak, az apát képviselőjének az állítása szerint 1339-ben a tatai apátnak a pannonhalmi apát nevében nem volt beleegyezési joga, megállapítást nyert, hogy a vitatott földdarab 50 hold, amit a két fél magáénak vallott, s az országbíró ítélete alapján Siffridus apát rendi állására és lelkiismeretére - a határokat megjárva - sajátjának mondta a földdarabot, s az általa megjárt határokat igaznak, állította. Ezért a győri káptalan ebben az országbíró parancsa alapján be is iktatta őt, így Bebek István országbíró őt eme földdarab igaz birtokosának nyilvánítja, s elrendeli az erről szóló kiváltságlevél kiadását . 1396-ban Jakus pozsonyi bíró örökösei tiltakoznak az ellen, hogy Zsigmond király eladományozza neszmélyi birtokukat 18 . 1422. június 6-án Zsigmond király, mivel Garai Miklós nádornak, a neki fizetés, a királyi udvarban állandó lakás létesítése és fenntartása valamint a 22
