Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
dr. Varga Gyula: A város és térsége, jelene, jövője
A belterületi utak sorában nagy jelentőségű volt a két várost összekötő út (Új út, Vöröshadsereg útja). A nagyarányú motorizáció miatt újabb párhuzamos út megépítése vált szükségessé. 1980-ban elkészült a város második főútja. A város térbelileg is jelentősen megnövekedett. A belterületén 196 utca épült ki, 122 km hosszon és ennek háromnegyed része portalan kivitelű. Az utak feltárják az Öreg-tó keleti és nyugati területét is, nemcsak a röpiratban jelzett, nagyon leszűkült Öreg-tó parti szakaszt. Tata város fejlesztésében összességében tudatos városrendezési tevékenység érvényesül. Jogos ma az a megállapítás, hogy lata döntően rendezett város. Az 1938-ban felvázolt elképzelések közül megvalósult a Kossuth és Erzsébet terek rendezése, parkosítása. A jelzett fejlesztések közül az elsők között az 1940-es évek elején készült el a plébánia templom előterének építészeti rendezése. Az Országgyűlés tér rendezése az elgondolásoktól eltérően alakult. A közúti igények miatt a polgári iskola helyére jelzett területet az Ady Endre utca és a Május 1. út közötti kapcsolat megteremtésére igénybe kellett venni. Bár Iktán ötven év alatt három új középfokú oktatási intézmény létesült - ezek közül az egyik teljesen új épületben - nem került sor polgári leányiskolái épület létesítésére. Az új középfokú oktatási intézmények helyigényük miatt a város különböző területein nyertek elhelyezést. Az Angolpark - mai nevén Néppark - parki szempontból értékesebb része teljes egészében a közönség rendelkezésére áll. Meg kell említeni az utóbbi években e területen történt magas színvonalú helyreállítási tevékenységet. Ugyanakkor arról is szólni kell, hogy a park egy részére települt a város nemzetközi hírnevét megalapozó Edzőtábor. Az Öreg-tó többfelől, így a Szöllősi út, a Béke tér felől is feltárul az idegenek szeme előtt, nemcsak a nagyon indokolt Ady Endre utca felőli megnyitáson keresztül. A könyveknek megvan a maga sorsa. Ilyen sorsa volt a „Mi lesz Tata-Tövárosbór című röpiratnak is, mert ma már szinte érthetetlen módon a város fejlesztését irányító testületek, személyek előtt 1966-ig ismeretlen volt a röpirat, s ugyanakkor ezen időig több fontos rendezés is folyt. 1965-ben készült a tatai városközpont rendezési terve Bodnár és Meggyesi építészek vezetésével. A terv készítői, elfogadói a röpirat ismeretének hiányában több közintézményt (művelődési ház, rendelőintézet, autóbuszpályaudvar) úgy telepítettek, hogy a korábban nagyon szépen elképzelt Öreg-várral szembeni - tér nem alakult ki. Kiépült a város teljes területét átfogó ivóvízhálózat és a 6000 m-es szennyvíztisztító-mű. A sűrű beépítésű területek és az intézmények szennyvizét csatornába gyűjtik össze. A már jelzett térrendezések mellett további területek parkosítására került sor. A város üdülő jellegét erősítik az új parkok, pl. kálvária-hegyi geológiai bemutató terület mellett a volt Eszterházy bizományhoz tartozó különböző zöldterületek. Jelentős eredményeket sikerült elérni a lakosság parkosításra történő bevonásában mind a sűrű, mind a családiházas beépítési területeken. 54
