Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
dr. Varga Gyula: A város és térsége, jelene, jövője
Ma a lakosság szívesen kapcsolódik különböző városfejlesztési, városszépítési akciókhoz. Ennek eredménye, hogy Tata több alkalommal elnyerte a Hazafias Népfront társadalmi munka elismerését. Az utcai közvilágítás folyamatos korszerűsítése során a város legforgalmasabb útjain földkábeles hálózat létesült. Emellett a város más utcái, üdülőterületei is megfelelő közvilágítási hálózattal rendelkeznek. A főutak mellett új fasorokat telepítettek: Baji út, Május 1. út, Mikovényi utca, Bacsó Béla út. A fásítás jórészt már a mellékutcákban is megtörtént. A város legjelentősebb műemléke az Öreg-vár, mintegy 30 éve múzeumi célokat szolgál, s a környezete kiemelten gondozott terület. Számos új létesítmény készült a középítkezések keretében. Elkészült a művelődési ház, az orvosi rendelő, az Edzőtábor, a Dobi István Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola, a Katonai Középiskolai Kollégium, új szárnynyal bővült a tanácsháza, iparcikk és több élelmiszer áruház épült. A grófi kastély és más épületek felhasználásával 344 ágyas kórház létesült. Tatán és a vonzáskörzetében lévő községekben crossbar rendszerű távbeszélő rendszer működik. A város idegenforgalma jelentős. E forgalom azonban elsősorban kiránduló jellegű, bár a város több kisebb szállodával és campinggal rendelkezik. A Fényes fürdő területe, a tópart egész környéke idegenforgalmi, turisztikai célokra rendelkezésre áll. Csak az Öreg-tó körül kilenc különböző vendéglátóhely működik. Az Öreg-tó partján és a Fényesen több vállalati üdülő, az Öreg-tó partján mintegy 500 magánnyaraló épült. A fizetővendégszolgálat is jelentős idegenforgalmi tényező. Tata sportélete is fejlődött. A volt villanytelep épületének felhasználásával sportcsarnok és edzőhelyiség létesült. Több különböző sportpálya jól szolgálja a város sport érdekeit. A röpirattal történt egybevetés után meg kell említeni néhány további, fontos körülményt. A város ipara jórészt a felszabadulás előtt kialakult szerkezetében fejlődött tovább új tevékenység a gépipar, a vegyipar. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság termelőszövetkezetbe tömörült, illetve különböző állami gazdaságokban dolgozik. A város fejlesztésében nagyon jelentős tényező a lakásépítés. 1945 óta 7700 db lakás épült, ezekből a lakásokból 3200 darab többszintes tömbházszerú épületben nyert elhelyezést. A mai igényeket szolgáló különböző kétszintes sorház-építkezés is a város több területén látható. Külön városrészen nyertek elhelyezést a különböző ipari szolgáltató egységek, vállalatok. A város központjából mintegy 20 gazdálkodó szervezet áthelyezésére került sor. A város rendezése kapcsán szólni kell arról a munkásságról is, amelyet Hollósy Sándor mérnök, lata első rendezési tervének készítője végzett. E rendezési tervben műszakilag is megfogalmazódtak dr. Magyary Zoltán elképzelései. 55
