Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
dr. Varga Gyula: A város és térsége, jelene, jövője
A fejlődést lényegesen befolyásoló további hatás a technikai eredmények tömeges elterjedése. Megnyilvánul ez a motorizációban, mind az iparban, mind a közlekedésben és az építési-, technológiai változásokban. E nagy változások egy súlyos, áldozatokat követelő háború után jöhettek létre. A Tata térségében létrejött városok gyors ütemű fejlődésüket a szocialista iparosításnak köszönhették. Az ipar mind erősebb energia igénye feltételezte a szénbányászat fejlesztését. Ezzel együtt járt a lakosság nagy létszámú mozgása, letelepülése. A térségben Tatabánya város lakossága megkétszereződött, Oroszlány városé pedig 14-szerese lett. A népességszám csökkenése csak az utóbbi évtizedben vált általánossá a községekben is. léhát a városok nemcsak a saját vonzásterületükön lévő községek lakosságát vonzották magukhoz. Mindkét város gazdaságában kiemelkedő jelentőséget kapott a szénbányászat. Tatabányán a szénbányászathoz kötődő iparágak: építőanyagipar, villamosenergiatermelés, színesfém-kohászat többszörösére növelték termelésüket, emellett új ipari tevékenységként jelentős mértékű gépipari kapacitás is létesült. Oroszlány városban a szénbányászathoz ugyancsak jelentős villamosenergiatermelés kapcsolódik, és több kisebb gépipari és könnyűipari üzem jött létre. Elsősorban a kitermelő tevékenység fejlődött, mellette a már említett más ipari tevékenységek is kialakultak. Ha késve is, de fokozatosan működésbe léptek a lakosság alapellátását meghaladó szükségletkielégítését szolgáló különböző intézmények. Természetesen ezek további fejlesztése elkerülhetetlen. A térségben a városok közül a legnagyobb változások Tatabánya városban történtek. Tatabánya 1950-ben Komárom megye székhelye lett és ma már a megyei funkciókat ellátó szervezetek döntő többségének is otthont ad. Tata város múltja és jelene összehasonlításánál kitűnő vezérfonalat ad a „Mi lesz Tata-Tövárosbór című röpirat. Az 1938-ban történt egyesülés jól szolgálta az akkor még község gyors ütemű fejlődését. Ma is helytállóak azok az alapvető elgondolások, amelyek a térség, a város fejlesztésére vonatkoztak. Az egyesülés lehetővé tette, hogy Tata 1954-ben városi jogállást kapott, az ország 61. városa lett. A különböző munkákban a városi népesség számának növekedésére nincs utalás, érdemes megjegyezni azonban, hogy Tata lakóinak száma ötven év alatt több mint kétszeresére nőtt. A röpiratból, az egyes célkitűzések teljesítéséről az alábbiak állapíthatók meg. Már a címlap felvázolta a város beépíthető területeinek hasznosíthatóságát. Lényegében ez a beépítés - ha egyes részterületei az akkori elgondolásoktól eltérőek is - megtörtént. Az Ml-es autópálya jó összeköttetést jelent a fővárossal, és várható annak Győr irányába tovább építése is. A város vonzásterületéhez tartozó községek is megfelelő úthálózattal kapcsolódnak Tatához. 53
