Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
dr. Varga Gyula: A város és térsége, jelene, jövője
A VÁROS ÉS TÉRSÉGE, JELENE, JÖVŐJE DR. VARGA GYULA Dr. Magyary Zoltán születésének 100. évfordulója jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk dr. Magyary Zoltánról, a Tata városra kiemelkedő jelentőségű hatást gyakorló, a városnak hírnevet szerző tudósról, és összehasonlítást tegyünk a városnak az elmúlt 50 év - történelmi mértékben is jelentős korszakáról. Kevés városnak, városi tájnak áll rendelkezésére olyan gazdag tényanyag, olyan fejlesztési koncepció, mint amelyek Tata város rendelkezésére állnak. Gondolok itt az 1939-ben kiadott „A közigazgatás és az emberek" ténymegállapító tanulmányra, a „Mi lesz Tata-Tövárosból" című koncepcióra, valamint a térséget feltáró további tudatos foglalkozás tíz évvel ezelőtti nagy jelentőségű eseményre, „A közigazgatás és az urbanizáció" című tudományos vizsgálatra, amelynek keretében összehasonlítás történt a térség 40 éves fejlődéséről. A város és térsége gazdag múlttal rendelkezik. Sajátos kereskedőváros szerepet töltött be a síkság és a hegyvidék peremén. Korán kialakultak az ipari tevékenység különböző formái. A vár köré települt kézművesek a polgári lakosság szükségleteit elégítették ki. A könnyen hasznosítható vízenergia különböző ipari foglalkozások (malomipar, kallómalmok és a bőrfeldolgozás, stb.) kialakulását tette lehetővé. A technikai fejlődés következtében később a térség ásványi vagyona (szén, mészkő) kapott fokozott jelentőséget. Bármily értékes és érdekes a térség történelmi múltja, a mai ülés ennek kifejtésére nem nyújt kellő lehetőséget. Jelen alkalommal elsősorban az ötven évvel ezelőtti állapotot vizsgáljuk, egybevetve a napjainkra kialakult helyzettel. Az ötven évvel ezelőtt készült tudományos vizsgálatok elvégzése Tatán tudatos választás volt. Tata és térsége ugyanis a rendkívül változatos természeti és gazdasági adottságainál, népességénél fogva megfelelő feltételeket kínált az egész magyar közigazgatás reprezentatív vizsgálatára. Az ötven évvel ezelőtti állapothoz képest megváltozott a térség kiterjedése, a magasfokú ipari koncentráció következtében módosult a településszerkezet. A korábbi városi vonzáskörzetben két újabb város, Tatabánya és Oroszlány jött létre. Ezek a városok magukhoz vonzották a környezetükben lévő községeket is. így Tata város és térsége térbelileg, népességszámban, gazdasági potenciálban az elért fejlődése ellenére jelentősen leszűkült. Az ötven évvel ezelőtti vizsgálatok a város egész vonzásterületére kiterjedtek, ezért a változások vizsgálatánál indokolt, hogy az újonnan alakult városok helyzetével is foglalkozzunk. Az összehasonlításnál néhány, a fejlődést alapvetően motiváló körülményt szükséges megemlíteni. Felbecsülhetetlen jelentőségű a társadalmi rendben bekövetkezett változás, a szocialista népköztársaság létrejötte. Ez tartalmazza a tőkés nagybirtokrendszer megszüntetését és a szocialista iparosítást, a lakossági szükségletek magasabb szintű kielégítésére irányuló törekvést. 52
