Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
Szaniszló József: Magyary a kultúrpolitika szolgálatában
egyebek közt a kolozsvári és pozsonyi egyetem, a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémia, az ógyallai csillagvizsgáló - stb. Ezeket a csonkaországban újjá kellett szervezni: a pozsonyi egyetemet Pécsett, a kolozsvárit Szegeden, a Selmecbányái Akadémiát Sopronba, az ógyallai csillagvizsgáló helyett pedig Budapesten a Sváb-hegyen újat építeni. Sort kellett keríteni a berlini, bécsi és a római Collegium Hungaricum újjászervezésére, átalakítására, idehaza pedig Budapesten és Szegeden új kollégiumok létesítésére. Az eddig említett - és itt időhíján nem említhető hasonló - munkálatok megszervezése, gyakorlati irányítása túlnyomó részben Magyary vállait terhelte, mint erről megbízatási okmányai hitelesen tanúskodnak. A győztes hatalmak háborús dühe, bosszúállása, a kisantant félelme a háború után valóságos politikai és szellemi blokádot vont Magyarország köré, ami elsősorban abban jutott kifejezésre, hogy nem lehettünk tagjai a Népszövetségnek, sőt még szakosított intézményeinek sem. A blokád áttörésével 1925-ben Klebelsberg Magyaryt bízta meg. Küldetése eredménnyel járt, mert 1926-tól kezdve Magyarország tagja a Népszövetség Párizsban székelő szakosított szervének: a Szellemi Együttműködési Bizottságnak, ahol ez időtől kezdve hazánk állandó képviselője a külügyminisztertől kapott kinevezés folytán éppen Magyary Zoltán. Nem sorolhatom tovább a klebelsbergi kultúrpolitika fővonulatait képviselő példákat, hátralévő mondanivalómat kizárólag iskola- és oktatási rendszerünk megreformálására irányuló törekvései ismertetésére korlátozom. Igaz, én ezt tartom a legfontosabbnak. Ebben a gondolatkörben bontakozik ki ugyanis legmarkánsabb körvonalakkal a klebelsbergi kultúrpolitika s az e tárgykörben alkotott törvényekkel az nagyon jól nyomon követhető. Ezek - az 1926. évi VII. te. a népiskolákról, - az 1926. évi XXIV. te. a leányközépiskolákról és a leánykollégiumokról, - az 1927. évi XII. te. a polgári iskolákról, - az 1927. évi XIII. te. a külföldi magyar intézetekről és a magas műveltség célját szolgáló külföldi ösztöndíjakról (tudós és művészképzés) és - az 1930. évi VI. te, mely utóbbi az Országos Természettudományi Tanács, az Országos Természettudományi Alap, valamint a budapesti és szegedi tudományegyetem matematikai és természettudományi karának megszervezéséről gondoskodik. Csak mellékesen: az utóbbiban egyetlen Nobel-díjasunk Szentgyörgyi professzor működési helyét. Az utolsóként említett két törvény annak miniszteri indoklásával együtt teljes egészében Magyary alkotása, aki valamelyest is tisztában van a törvényalkotás korabeli mechanizmusával s követni próbálja a klebelsbergi kultúrpolitika koncepcióját, az a másik három törvényben is felfedezi Magyary keze nyomának jellemzőit, különösen a népiskola és polgári iskolai törvényekben. Ez egyébként szinte magától értetődő, hiszen Magyary a húszas 28
