Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
dr. Kiss István. Magyary Zoltán tatai tevékenyésge
A közigazgatás korszerűsítésének általa választott új útja így a Tatai járás közigazgatási mintajárássá való alakítása lett. Olyan járássá, amelyben a közigazgatásnak nincs adóssága az emberekkel, a közönségével szemben. Ennek a célkitűzésnek a tudományos, gyakorlati és konkrét tatai vonatkozásai az alábbiakkal jellemezhetőek. A tudományos cél egy olyan metodika kidolgozása volt, amelynek segítségével - a közigazgatást teljes környezetével együtt vizsgálva - bármely más járásban megállapítható, hogy a közigazgatás milyen feladatok megoldásával adós a közönségével szemben. A gyakorlati közigazgatáspolitkai cél annak az élő példával történő bemutatása volt, hogy az adott lehetőségek korlátai között mit lehet ezekből a feladatokból apró lépésekkel megoldani. Mert ha ez „egy járásban sikerül, akkor már van minta a XX. századi magyar közigazgatás számára". Célkitűzéseiért ui. nem pártpolitikai eszközökkel, hanem szellemi munkával küzdött. Felfogása szerint ui. a „konzervativizmus csak akkor éri el célját, ha nem a meglévő állapotok és pozíciók fenntartására, hanem arra törekszik, hogy a közállapotokat mindig akként fejlessze, hogy az emberek tömegéről feltehesse, hogy azokhoz kritikus helyzetekben is józanul és önérdekből is ragaszkodhatik". Konkrét tatai célként pedig - az elért eredményeken felül - a mintajárási jelleggel növelni akarta Tata jelentőségét. Az ehhez kapcsolódó közigazgatási táborok, bemutatók révén megjelenő szakmai turizmussal pedig a város idegenforgalmi vonzerejét és fogadóképességét kívánta fejleszteni. Beszélgetéseink alkalmával több ízben is kifejezte abbéli reményét, hogy egy-két évtized múltával a hivatalos statisztikai adatokból az tűnik majd ki, hogy a Tatai járásban történt valami. Erre egyébként a tevékenység alapját képező ténymegállapító tanulmány későbbi megismétlésével maga is fel akarta hívni a figyelmet. Céljai megvalósításához szükséges eszközei elég korlátozottak voltak. Törekvéseit a Belügyminisztérium ugyan tűrte, de nem támogatta. Némi segítséget kapott a kultuszminisztériumtól részint az én beosztásommal, részint pedig tudománypolitikai célok támogatása címén adott egyébként nem túl nagy összegekkel. így a helyzetfeltáró munkálatokhoz és azok eredményeinek a közzétételéhez saját magának kellett összeköttetései és kapcsolatai révén megszerezni a szükséges fedezetet. Jó kapcsolatai voltak a tatai kötet kiadását is támogató fővárossal is. Az ilyen támogatásokat tanulmányokkal és szakvéleményekkel viszonozta. Kitűnő szervező- és rábeszélő képességével vette rá a különböző főhatóságok és egyéb szervek vezetőit arra, hogy fejlesztési elképzeléseik egy részét Tatán és környékén valósítsák meg. Nemegyszer saját anyagi eszközeit vette igénybe. Míg egyik tanártársa dékánsága jövedelméből bérházat vásárolt Budapesten, ő a magáét - a Tatai járás tönkrement bakhátas útjainak pótlásán kívül - többnyire diákszövetségi adományként - jórészt Tatára fordította. így hozatta helyre és látta el toronyórával és emléktáblával az Országgyűlés téri Haranglábat. A múzeum 18
