Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)
dr. Kiss István. Magyary Zoltán tatai tevékenyésge
számos darabját is egyéni forrásaiból szerezte be. Erre tanúként is jelentkezhetem, mert néhány tárgyat az ő költségére én vásároltam meg. Tevékenységének a diagnózisra illetve terápiára való szétválasztásánál nem annyira kronológiai, mint inkább logikai megfontolások vezették. Igaz ugyan a harmincas évek második fele inkább a diagnózis, a negyvenes évek pedig jobbára a terápia jegyében teltek el. Kívülről is érzékelhető tatai tevékenysége - a Komárom- Esztergom Vármegyei Hírlap 1935. évi nov. 7-i 45. számban közzétett „Mit kell tennünk Tata-Tóvárosért" című cikkével kezdődött. Ebben foglalta össze tatai nyaralása alatti megfigyeléseinek summáját, a helyi idegenforgalom fejlesztéséről, a végrehajtandó városrendezési feladatokról és az azok megvalósításához szükséges teendőkről. Ez utóbbiak központjába állítva a két község egyesítése után - Tata első városfejlesztési programjának tekinthető - „Mi lesz TataTóvárosból?" című röpiratában jelentősen kibővítve fejtette ki, amelyben többek között már a mintajárás gondolatát is felvetette. Helyzetfeltáró tevékenységének gerincét „A KÖZIGAZGATÁS ÉS AZ EMBEREK" címmel 1939-ben megjelent és a Tatai járás közigazgatásáról szóló ténymegállapító tanulmány képezi. Ennek az értékelését személyes okokból mellőzve, csak létrejöttének körülményeivel és főbb megállapításaival foglalkozom. A vizsgálatok előmunkálataik a csongrádi ténymegállapító tanulmányom 1935. évi megjelenését követően indultak meg. Magyary Zoltán ez idő tájt közölte velem, hogy Szegedről Budapestre helyeztetve beosztat az intézetbe, ahol közre kell működnöm egy, a Tatai járás közigazgatását a környezetével együtt tárgyaló ténymegállapító tanulmány megírásában. Rövid előzetes terepszemle után került sor az adatfelvétel forgatókönyvének és segédleteinek az elkészítésére, a munkatársak kiválasztására és tájékoztatására, valamint egyes adatok előzetes beszerzésére. Ezt követte a munkatársak bemutatásával a vizsgálatok beindítása egy 1934 augusztusában REVICZKY István elnökletével tartott jegyzői értekezlet. A kb. egy hónapig tartó adatgyűjtés után kezdődött meg a feldolgozás. Ez a szükséges adatkiegészítésekkel együtt folytatódott 1937-ben, mégpedig egyes munkarészeknek a Magyar Közigazgatástudományi Intézet munkaközösségében történt megvitatásával. 1938 jobbára a zárójelentés összeállításának, 1939 pedig a sajtó alá rendezés és a nyomdai munkák, majd pedig a megjelenés éve volt. A 337 oldalas és 130 melléklettel illusztrált kötet, melynek BEVEZETÉSÉT és BEFEJEZÉSÉT MAGYARY Zoltán írta, szervezett csoportmunka eredményeként mutatta be a közigazgatás alapjait, illetve annak akkori állapotát. A közigazgatás területi, történeti és jogi alapjainak bemutatása mellett rendkívül részletesen tárgyalta a járás népességének adottságait, annak települését, az álló népességet, a népmozgalmat, majd a népesség társadalmi és egészségügyi, illetőleg gazdasági helyzetét. Ezt követően elemezte az öszszefüggések feltárásával a közigazgatás szervezetét, működését és költségeit, 19
