Gyenisné Landesz Edit – Somorjai József szerk.: Magyary Zoltán munkássága. Az 1988. május 28-án, Tatán rendezett tudományos ülés előadói anyaga. (Tudományos Füzetek 5. Tata, 1990)

dr. Berényi Sándor: Magyary Zoltán szellemi öröksége

E program meghaladta a racionalizálás kereteit, és számos vonatkozásban már egy közigazgatási reformterv kiindulópontjának számíthatott. A későbbi kutatásai, művei, az intézet szellemi termése viszont már egy összefüggő közigazgatási reform tudományosan megalapozott programjának tekinthető, amely szervesen illeszkedett a két háború közötti modernizációs kísérletekhez, osztozva annak sikertelenségeiben is. Ahogy a racionalizálási program is csendes hidegretétellel lekerült a napirendről, a közigazgatási reformjavaslatok is merev visszautasításban részesültek. így Magyary Zoltánnak - észlelnie kellett, hogy a közigazgatási reform társadalmi reform nélkül, befogadásra alkalmas társadalmi közeg nélkül, nem számíthat sikerre. Közigazgatási reformprogramjának - e szűkre szabott keretekhez igazodva - azokat a kérdéseit emeljük ki, amelyek a modern, szakszerű közigazgatás mai problémái között is számon tarthatók, és amelyek mai tudományos gondolkodásunkban is jelen vannak. A magunk részéről a legfontosabbnak a közigazgatás személyzeti rendszerének korszerű tudományos megközelítését tekintjük olyannak, amely alapgondolataiban a mai közigazgatási személyzeti rendszert Európában jellemzi. A közigazgatás személyzeti rendszerében a modern bürokrácia szakszerűségét, teljesítményorientáltságát tartotta meghatározónak. Levonható olyan következtetés, hogy a személyzettel szembeni alapkövetelményként, nem az európai rendszert meghatározó porosz bürokratikus modellt, hanem a modern szakigazgatásnak inkább megfelelő amerikai igazgatási személyzeti rendszert tartotta követendőnek. Éppen ezért a személyzet összetételében jelentős változásokat tartott szükségesnek, a jogászi hegemónia visszaszorítását, a szakértelmiség nagyobb szerepét tartotta indokoltnak, és szükségesnek tartotta az igazgatási szaktudás meghonosítását is. Ma is időszerű az a megállapítása, hogy a jogi képesítésű tisztviselő csak akkor tud a közigazgatásban eredményesen dolgozni, ha rendelkezik megfelelő gazdasági, műszaki stb. tájékozottsággal, a szakértelmiség - (mérnökök, orvosok stb.) - pedig megfelelő jogi, közigazgatási szaktudással. A személyzeti rendszer koherens, összefüggő reformprogramját dolgozta ki. Javaslatot tett egy korszerű közszolgálati pragmatikára, a kiválasztási, a minősítési rendszerre és egy korszerű vezetőképzésre is. A központi közigazgatási szervezet minőségi átalakítására is alapot adó tudományos kutatások e közigazgatási reformprogram központi magvát képezték. E strukturális átalakulás lényeges része volt - amelynek mához szóló üzenete is lehet - a minisztériumok kormányzati tevékenységének szélesítése, a szorosan vett közigazgatási ügyintézés radikális csökkentése, a közigazgatás decentralizációja. A közigazgatás szervezeti rendszeréről vallott számos kérdés mellett ki kell emeljük a közigazgatási vezérkar gondolatát, amely a Nemzetközi Közigazgatástudományi Intézet varsói kongresszusán főreferátumként elhangzott és nemzetközi visszhangot váltott ki. Ha a közigazgatás legfőbb vezetését illetően koncepcióját nem is fogadhatjuk el, maradandó gondolatnak tekinthetjük, hogy a közigazgatásnak, mint elkülönült 13