Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)

Érdemes figyelmet szentelni a tartókonzolokra, amelyeket jelentős épületeken kőből faragtak. A konzoltartó több egymásrahelyezett és fokozatosan visszaugratott kődarabból áll. Sík függőfolyosó lemez esetén meglehetősen sűrű tengelykiosztásban sorakoznak ezek a konzolok, így hatásában markáns homlakzati jelleget adnak. (Sully kastély, Fr., Lipnice n. Sázavou, Cs). A loggia motívum másik fontos része a zárterkély, amely a függőfolyosót megosztja. Az erkélyek eredetileg hadászati célt szolgáltak, valamilyen szeglet, sarok, vagy falazat védelmét. A XIII. században szinte előremutatóan tisztán jelenik meg a zárterkély Carcasson várán (Tour carrée de 1' Eveque). Mint említettük felhasználja az avignoni palota is a bejárat őrzéséra. A XV. század elején a chateaudun-i kastély gazdagon tagolt magas falait támpillérek szilárdítják, s ezek tetejére ültetve látjuk az erkélyeket. A motívum sokszor jelenik meg tornyok sarkain már a XIV. századtól (Prága: Károlyhidi tornyok, Nürnberg: Nassauer Haus). A XV. században megnőtt a várkastélyok reprezentációs lakhely szerepe és az erkélyek bástyaszerú megjelenése barátságosabbá válik. A budai XIV. sz. közepi palota már jónéhány zárterkéllyel büszkélkedett, amely egyáltalán nem hadi célú (1. Királypincében). Cseh várakban is felbukkan egy-egy erkély (Krakovec), de nem sorozatban egymás mellett, mint a Loire-menti Loches és Fougères kastélyainál, ahol az erkéllyel megegyező keresztmetszetű kubus képezi a támpillért. A várépítészeti ötleten kívül a zárterkély fejlődésébe belejátszik még egy másik út: kápolnák szentélyei, melyeket egy-egy nagyobb tömegű épületből karcsú gyámpillérre ültetve kiugratnak az általános homloksík elé. (Prága. Károly egyetem, XIV. sz., Kutná Hóra: Valassky Dvur és a Hrádek, XV. sz.). A budai „Friss" palota — miként megállapítottuk —újító szellemű épület volt. A palotához köthető kőtöredék maradványok alapján készült rekonstrukciós kísérletek karcsú támpilléreken ülő zárterkély es homlokzati folyosót mutatnak. (64) (24. kép) Egyedül Vajdahunyad várának loggiája képviseli ezen megoldás épen maradt változatát, bár a helyreállítás során az eredetit erősen restaurálták. Mind a „Friss" palota, mind a Vajdahunyadf vár esetében az erkélyek nyolcszögű, vagy félköríves, tölcséresen kiszélesedő, gazdagon tagolt „párnázatra" épültek. Lényegében az Európában általánosan kifejlődött és elterjedt szerkezeti megoldást láthatjuk. Esztergomban azonban más a helyzet. Az erkélyek nyolcszögű hasáb formáját követték, s csak az élek vonalában támasztják alá konzolok az erkélylemezt, fgy épületszerkezetiig azonos a függőfolyosóval, s egységes és önálló elgondolást mutat. (65) 29