Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)
A zárterkélyek felépítményi kiképzése eleinte egyszerű kubus (Chateaudun, Fougères, Loches), később a homlokzati, ill. kápolnaszentély architektúrával gazdagodik. (Paris Hotel de Sens, Kutná Hóra, Vajdahunyad). Az esztergomi erkélyekről csak annyit tudunk, hogy a nyolcszög öt oldalával képzett tömegű hasábba foglalhatok bele. Anyagában vörösmárvány volt a források szerint, de meglehet, hogy e nemes kő csupán burkolat volt, sőt nincs kizárva vörösre festett egyéb kőanyag sem. AZ ÉRSEKI PALOTA NAGYTERMÉNEK ELMÉLETI REKONSTRUKCIÓJA A terem nagysága és befogadóképessége a leírások szerintinek csak úgy képzelhető el, hogy az un. Kaszárnya épület és a Duna felőli nyugati külső fal által képezett két traktus szélességében gondolkodunk. Ez azt jelenti, hogy a mai Kaszárnya Ny-i fala a nagyterem magasságáig nem ment föl. A rekonstrukciós hipotézis messzemenően pontosította a XV. századi terem padlószintjének azonosítása (téglapadlómaradvány az udvari fal két ablakfülkéjében, a födém gerendáinak fészkei). A megismert járószint magassága fölé a középfal — a Kaszárnya mai Ny-i fala — ezért nem emelkedett. A megfigyelés szerint nincs is e szint felett középkori falmaradvány, ezt a középső falat barokk téglából (és kőből) húzták fel a nagyterem elpusztulása után. A külső, dunai várfal ritmikusan támpillérekkel tagolt. Az egyik támpilléren látható konzolok, valamint a 2. és 3. támpillér tájékán falba betört konzolok (31. kep) alapján megállapítható a már ismert padlónívóig való kiegészítése. A jelenlegi maradványok és a padlónívó hiányzó szintkülönbsége (90 cm) kitűnően beszerkeszthető még két „emeletnyi" konzol, melyek méreteit a betört falcsonkból, ásatási leletből és kőtári anyagból ismerjük (32. kép). Középkori habarcsmaradványok hívták föl a figyelmet arra, hogy a kőkonzolok közti függőfolyosó lemezek is megvannak (a várudvaron hevernek), s ezek jól illeszthetők az ismert konzolközökre. A fentiek alapján a terem a járószint magasságáig egyértelműen rekonstruálható. Sajnos az emelet Ny-i fala az ostromágyúk működése során ledőlt, így csak az udvari, keleti falban volt kutatható a felmenő fal. Itt találhatók a palota nagytermének ablakfülkéi. A fülkébe illesztett ablak-záradék magassága is megmaradt, s a jelenlegi őrszobai bejárat fölött egy későgótikus ablak szemöldöke eredeti helyén megvan (6. kép). Ezek az adatok bizonyos falmagasság meghatározását adhatják, a födés magasságának meghatározásához további kutatás folyik, amelytől a loggia anastylosisát is várhatjuk. 30
