Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)
is kétemeletes lehetett, bár a második emelet falából eddig nem kerültek elő maradványok. Kisebb kutatást végeztünk a palota XV. századi bővítésének a dunai vároldalban lévő fala mellett is, ahol a ma meglévő négy támpillértől (eredetileg a Vitéz-féle loggia zárt-erkélyeinek pillérei) É-ra másik két nagy támpillér alapozását találtuk meg a felszín alatt, amelyek az É-i palotafallal (ill. az általunk ide lokalizált emeleti Sibillák kápolnájával) együtt, az 1595. évi ostrom során dőltek ki a hegyoldalba. E maradványok szerint a Vitéz-loggia az egész dunai homlokzat előtt végig futhatott, ill. a két utolsó pillér a „Szibillák szentélye" Ny-i homlokzatát tarthatta. 1983-ban a Kaszárnya Ny-i oldalán is végeztünk kutatást: az Árpádkori nagyterem Ny-i ajtajától délre lévő második és az északra lévő első keresztfalról megállapítottuk, hogy szintén Árpád-kori (valószínűleg XIII. századi) építmények. Az előzőn, a földszinten egy résablak (lőrés), az utóbbi emeletén egy félköríves, kőkeretes ablak teljes épségben megvan. A korai Ny-i falnak az északi szakaszon csak földszinti csonkjai maradtak meg, mivel az a XVI. század-végi ostrom idején kidőlt, és helyére nyílások nélküli, vastag erődfalat építettek a XVI— XVII. században. A déli szakaszon a Ny-i fal földszintjén egy részben szétlőtt, átépített középkori ablak is megvan, — ennek Ny-i felét azonban egy XVII. századi köpenyfallal elfalazták. A PALOTA ÉPlTÉSTÖRTÉNETE A fenti kutatások és megfigyelések alapján tehát a Kaszárnya és a környező falrendszer építéstörténete a mai ismereteink szerint a következőképpen rekonstruálható: (Lásd: a 3. és 9. sz. képeket.) A Kaszárnya-épület Ny-i falának alsó része azonos a III. Béla kori (1172—1196) külső várfallal, (lásd: 2. képen ferdén csíkozva) Ezzel egykorú (vagy inkább korábbi) a „kis román palota". (3. kép 5.) a pince-boltozat magasságáig kiemelkedő vékonyabb fala is, valamint a K-i fal alsó része végig, ill. a DK-i sarok az emelet magasságáig. Ennek a nagyméretű épületnek a félig földbemélyített, sík födémmel ellátott nagy terme „tárház" lehetett, amelyet a Duna és az udvar felől is 5—5 ablak világított meg, s két lejáraton lehetett megközelíteni az udvar felől. A tárház felett legalább 1 emelet magasságig emelkedőén hatalmas palotaszárny helyezkedett el, melynek csupán kis részletei maradtak meg. Ezen épületről 1981-ig semmilyen tudomásunk nem volt! (3. kép. 9.) A tűzvész által elpusztult Árpád-kori palotaszárnyat visszabontották és helyére — valószínűleg a XIV. században Telegdi Csanád érsek építtette meg a Kaszárnya hosszfalait a mai emeleti falkoronáig (A Ny-i falat később a XV. században, az emeleti járószintig visszabontották.) 16
