Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)
fekvő térségbe. — A K-i boltváll letisztítása után itt is falkutatásokat végeztünk, és a Ny-i falhoz hasonlóan itt is öt árpádkori nyílást találtunk. Ezek négyszögletes formájú bevilágító-szellőző nyílások voltak, és a Ny-i falon találtakkal együtt egy félig földbemélyített, és eredetileg egy nagyméretű árpádkori épület sík födémmel ellátott földszinti termének tartozékai voltak. — Az épület emeleti részét visszabontották és helyére a XIV— XV. században kiépítették a mai Kaszárnya falait. Az Árpád-kori épület kváderkövekből épített falát az újkori emeleti szint magasságáig csupán a DK-i falsarokban találtuk meg. Ez a hatalmas (10x45 m alapterületű) épület kötötte össze a nála korábbi építésű É-i, un. „kis román palotát" a D-i, III. Béla féle palotaszárnynyal. További falkutatásokkal megtaláltuk a Vitéz-féle nagyterem padlózatát tartó födém gerendafészkeit, amelyek, — valamint a K-i, emeleti fal 1. és 4. sz. ablakfülkéjében megtalált eredeti padlórészletek-alapján a terem középkori padlószintje és szerkezete pontosan meghatározható. (7. kép) A Kaszárnya előtti Ny-i falköznek a pincéből É-felé nyíló, elfalazott ajtaját kibontottuk — a bent tárolt, korábbi ásatásokból származó földet és törmeléket kitermeltük, s az utolsó falközt a termés-szikláig kitisztítottuk. Leletek: XIV— XV. századi kályhacsempék, edény- és freskótöredékek, XVI— XVII. századi érmek, kőfaragványok. Ugyanitt, a külső dunai várfal Ny-i koronájában a 2. és 3. sz. támpillér között már korábban megfigyelt nagyméretű mészkövekről megállapítottuk, hogy azok a 3. sz. támpilléren még meglévő gyámkő-indításokhoz hasonló konzoloknak a falba beletörött csonkjai (4 db), amelyek eredetileg a Vitéz-féle nagyterem előtt volt loggia (valójában a támpillérek között, a palota falán kívül húzódó zárt, függőerkély-folyosó) utolsó, eredeti helyükön lévő maradványai! Megállapítottuk, hogy a palota pusztulásakor (1594—95) a loggia maradványai a hegyoldalba zuhanhattak ki. Ezért a Vitéz-féle palota alatt folytattuk ekkor egyúttal a már 1977ben megkezdett hegyoldal-átvágását is. A hegy-lejtő alsó harmadában, 4— 5 m mélységben egy paticsfalu törökkori ház maradványai mellett vastag kőomladék-réteget találtunk. Belőle különféle kőfaragványok, — egyebek közt egy anyagában és méreteiben a Vitéz-féle palota dunai támpillérének sarkán eredeti helyükön bentlévő konzolokhoz hasonló, teljesen ép mészkőkonzol is előkerült. Valószínűnek látszott már ekkor, hogy a nagymenynyiségű törmelék elhordásával, az itt mutatkozó omladékból a Vitéz-féle loggia igen jelentős mennyiségű maradványát tárhatnánk fel, amelyek az in situ lévő maradványok felhasználásával még a rekonstrukcióra is lehetőséget adnának. 14
