Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)

Az esztergomi vár féltárása és helyreállítása nem zárult le az 1930-as évek munkáival, annak ellenére, hogy a mai idegenforgalom még csupán a bemutatott feltárásokból „él". Az 1961—1968 között, és újabban folyó kutatások rávilágítottak arra, hogy az esztergomi vár még sok megoldandó kérdést tartogat, a munka nem tekinthető befejezettnek. Elég csak arra utalnunk, hogy a később ismertetendő egykorú leírások Vitéz János érsek nagy palotájáról, s abban egy óriás teremről beszélnek. Ezt a híradást korábban túlzásnak vélték, s nem is vették komolyan szakmai körök sem. A vár eddig kevéssé méltatott, un. Kaszárnya épületének tüzetesebb vizsgálata azonban arra vezetett, hogy a leírásokat nemcsak elfogadhatjuk, hanem minden képzeletet felülmúló, eddig rejtőzködő emlékek nyomára bukkankhatunk. Ez az épület a XV. századi érseki palota, annak nagyterme és Dunára néző loggiája, alatta pedig az Árpád-kori királyi vár nagy palotájának maradványai. Jelen tanulmányunk megkísérli összegezni e nagyszerű építményekre vonatkozó értékelhető adatokat, s megpróbál a XV. századi épületre elvi rekonstrukciót is adni. Az elvi rekonstrukció egyik jelentőségét abban látjuk, hogy összegezzük az ismereteket, s meghatározzuk a kutatás további céltudatos irányát, egyúttal — sok eddig ismert, de el nem helyezett emlék is értelmezhetővé válik. A másik haszna pedig feltétlenül az, hogy szemléletet, támpontot ad egy soron következő műemléki helyreállítást célzó tervezésnek, amely az esztergomi vár rekonstrukciójának esetében éppen aktuális. AZ ESZTERGOMI VARPALOTA RÖVID TÖRTÉNETE Az esztergomi várhegyen, az egykori kelta oppidum, majd római castrum (Solva) még fönnálló maradványaiba telepedett be Géza fejedelem, akinek a hegy É-i felén lévő palotájában született fia, István király. Ettől kezdve a tatárjárásig Esztergom fejedelmi-, majd királyi székhely, s egyúttal a magyar egyház központja (az esztergomi érsek rezidenciája) is. István király a hegy D-i sziklaperemére új királyi palotát, a hegy közepére a Szt. Adalbert bazilikát építi. Ettől É-ra épült fel az Árpád-kori érseki palota (1) (1. kép) III. Béla király az 1180-as években tűzvész által el7