Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)

pusztult korai palota helyén nagyszabású palotaegyüttest épít, amely a XII— XIII. század fordulójára készül el. A tatárjárás után a királyi székhely Budára költözik, az esztergomi ki­rályi palotát IV. Béla király 1256-ban az érsekségnek adományozza. Ettől kezdve az érsekek építkeznek a volt királyi palota területén, akik közül a törtneti források Telegdi Csanád, majd különösen Vitéz János palota-épít­kezéseit emelik ki. Esztergom várát 1526-tól több alkalommal ostromolja a török, míg 1543-ban Szulejmán szultán elfoglalja. Ettől kezdve — tíz év megszakítás­sal (1595—1605) 130 éven át fontos török végvár, amelyet 1683-ban sikerül végleg visszafoglalni. (2) A török-kor másfél százados időszakában számtalan ostrom során úgy elpusztultak a Vár egyházi és világi épületei, hogy az újkorra semmilyen maradványaik nem maradtak. A PALOTA KUTATÁSÁNAK ELŐTÖRTÉNETE Az esztergomi Várhegy déli végének kutatása 1934-ben indult el — Lepold Antal kanonok kezdeményezésére, és jelentős anyagi támogatásá­val. A kutatásba hamarosan bekapcsolódott a Műemlékek Országos Bizott­sága. A feltárások, ül. az előkerült Árpád-kori épületmaradványok rekons­trukciója, helyreállítása Gerevich Tibor, Lux Kálmán és Géza, valamint Várnai Dezső közreműködésével 1938-ra, a 900 éves Szt. István évforduló­ra fejeződött be (ill. az évforduló, majd a II .világháború miatt maradt ab­ba). Az előkerült építészeti emlékeket III. Béla király XII. század-végí pa­lotája maradványainak határozták meg. Csupán az Árpád-kori lakótorony D-i végében találtak XII. századnál korábbi falmaradványokat, ill. a feltá­rás teljes területén későközépkori, török és barokk átépítéseket is konsta­táltak. 1961—62-ben a kutatásokat Méri István folytatta, aki az un. Kaszár­nya épület alatt, ül. annak K-i oldalán, valamint a bazilika Ny-i homlok­zata előtt dolgozott. Feltárásával bizonyította, hogy a várhegy a rézkortól napjainkig folyamatosan lakott hely volt. A jelentős kelta és római telepü­lésnyomok feltárása mellett megállapította ,hogy a Kaszárnya-épület kö­zelében, a III. Béla-féle palotától É-ra eső területen jelentős, annál régebbi, XI— XII. századra keltezhető épületmaradványok rejtőznek. Ez utóbbiak, ül. a teljes palota-terület és udvar megkutatását 1964— 69. között Nagy Emese és kollektívája folytatta, akik a Várhegy korai (ős­kor, római kor) településtörténetének kutatása mellett főleg a X— XI. szá­zadi időszak (de a későközépkor és török kor) építéstörténetéhez is igen je­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom