Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)

zol szerkeszthető ki. Tehát a felső konzol kinyúlása 1,05—1,10 m között mozog. Az előbb említett vörös mészkő függőfolyosó lemezek méretben jól illeszkednek ezekre, felfekvésük 10—10 cm mindkét oldalt. A lemezeken vízorr nem észlelhető, összerakásukat hornyok és a másik végén pálcatagok segítették. (A pálcákat időközben levésték.) A pontosságot téglaporos habarcskenés biztosította. (35—36. kép) A zárt erkélyek közül csak az egyiknek formája maradt meg szerencsésen, — a nyolcszög három oldalával zárul kifelé (31. kép). Az éleken a konzolok csúcsosodnak, amelyeknek semmi tagozása nincs. A zárterkély kőanyagához sorolható egy fehér mészkő -zárókő, melynél provenienciája jogosít fel e feltételezésre (v.o.: 32/a. kép). Mivel a meglévő zárterkély összes indítókonzola eredeti helyén van, a dunai hegyoldal ásatása során előkerült újabb — se szerkezetbe illeszkedő — ék alakú sarok-kőkonzol biztossá teszi, hogy legalább két zárterkély létezett. Esztétikai megfontolások azonban több (négy) zárterkély meglétét valószínűsítik (37. kép). Régi fotóról még felismerhető a negyedik támpillér nyolcszögessé való átváltása, amit aztán állagvédelmi okból eltüntettek (19. kép). Ezen ismeretek alapján nagy vonalakban már testet ölthetett a régi leírások 100 asztalos ebédlőterme, ill. lovagterme. A szibilla kápolna helye ugyan megállapítható, de részletképzése, építészeti formálásának feltárása további kutatás témája. (9/c. kép) A palota udvari homlokzatának sok elemét ismerjük. Az ablaknyílások nagy részének helyét pontosan feltárták a falkutatások. Az ablakfülkék belső méretei is a falszövetből és lenyomatokból visszaállíthatok. Szerencsére a jelenlegi őrszoba ajtaja feletti barokk ablakot az eredeti helyén maradt későgótíikus szemöldökkő koronázza. A szemöldökkőből az ablak homlokzati képét rekonstruálni lehet, feltételezett aránnyal (38. kép). Az udvari homlokzat esztétikailag hasonlatos lehet a besztercebányai un. Corvinházhoz( persze más szintszámmal), vagy a dél-csehországi későgótikus kastélyokhoz (pl. Krumlov, Jindrichuv Hradec, Lipnice nad Sázavou). A homlokzat pontos megjelenését további kutatással van remény tisztázni. A KUTATÁS TOVÁBBI ÜTJA 1. A palota alatti hegyoldal teljes feltárása. Az itt előkerült kőfaragványok nemcsak a rekonstrukció lehetőségét adhatják, hanem a kőtárakban lévő és ismeretlen provenienciájú kövek azonosítását és felhasználását is lehetővé teszik (39. kép). 2. A Ny-i falköz és pince teljes feltárása. Az itt várható leletek adhatják az utolsó régészeti bizonyítékokat a palota külső traktusának építési korához, valamint a Vratislav említette kút felkutatása. 32