Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)
3. További forráskritikai kutatások. 4. Építészeti és ikonográfiái analógiák keresése, elemzése és felhasználása. A PALOTA JÖVŐJE Az esztergomi vár Kaszárnya épületéről és a környező, impozáns méretű falakról bebizonyosodott tehát, hogy az egykori (Árpád-kori királyi-, majd gótikus érseki) palotának — főleg az utóbbinak jelentős maradványaival azonosak. Felmerül a kérdés: a kutatások lezárulása után mi lesz a sorsa ennek a nemzeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű műemléknek? Bár a további kutatás — különösen a palota alatti hegyoldal teljes feltárása jelentős számú, és fontos újabb építészeti elemet ígér, már ma is pontosan rekonstruálhatók a XV. századi loggia fő elemei: a konzolsor, a padlószint, a loggiára a nagyteremből átvezető elszedett profilú, festett nyílások, a falvastagságok stb. A keleti homlokzat a meglévő maradványok alapján hitelesen helyreállítható. Ismert a lefedés formája is, csupán a magassági viszonyok nem rögzíthetők teljes pontosságai. Erre azonban a régi ábrázolások arány viszonyai adnak támpontot, ill. a további ásatások kőleleteitől is várható eredmény. A fentiek alapján lehetségesnek, sőt több szempontból kívánatosnak tartjuk a XV. századi állapot rekonstrukcióját (40—41. kép), mivel: — magába foglalja a korábbi preiódusokat, s ezek bemutatását korrektül lehetővé teszi, másrészt — a rekonstruált palotaépület egyúttal védőépülete lenne a jelenleg az időjárásnak kitett, jórészt tető nélkül pusztuló értékes műemlék-együttesnek. — A létrejövő nagyterem és az alatta kialakuló fedett termek régi hiányt pótolnának a városban: megfelelő méretű kiállítási tereket (történeti kiállítás, kőtárak stb), ill. reprezentatív előadó-termet kapna Esztergom amely jelentős rendezvények — várjátékok, gitárfesztivál, képzőművészeti kiállítások céljára, de alkalmanként jeles külföldi vendégek, államfők fogadására is alkalmas lehetne. — Az ívelt fatartós boltozat a XV. századi szerkezeti rendszerrel azonosan (háromcsuklós ív) — a modern építészetben is használatos korszerű technológiával megépíthető, s ezzel európai jelentőségű építménnyel és helyreállítási metódussal gazdagodna a magyar műemlékvédelem. 33
