Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)
... „a sokat magasztalt szibillakápolnát, a királyképes éttermet és márványfolyosót a hajdani királyi várkastélyban kell keresni, s nem a vár északi oldalán, mint Esztergom történetírói eddig tették" . .. (24) A nagytermet a mai Kaszárnya emeletére, a loggiát a nyugati pince fölötti falköz tájára lokalizálta. Szerinte a nagyterem egy korábbi lovagterem átalakításaként jött létre, és csak a nyugati nagy pincét, és ... „fölötte a kettős padozatú erkélyfolyosót építtette Vitéz. Az eddigi adatokból a folyosó eredeti alakjával meg tisztában nem vagyunk" — írja. (25) A további forráselemzések, elméleti kutatások azonban már nem hoztak újabb ismereteket a palota pontos helyére, kiterjedésére, formájára, részletformáira sem. (26) Ujabb eredmények csakis a helyszíni maradványok vizsgálatától, elemzésétől voltak várhatóak. E vizsgálatokat segítették a Kaszárnya belsejében idő közben végzett falkutatásaink. (27) A konzolos szerkezet felismerése után, már 1982-ben arra következtettünk, hogy egy, (28) a Meyerpeck-féle metszet alapján készített korábbi loggia-rekonstrukciónk amely szerint az erkélyfolyosó a támpilléreket átívelő boltozat felett húzódott volna (29) — nem állja meg a helyét. (Ekkor készült újabb rekonstrukciós rajzunk: 20. kép) Valójában a loggia konzolokra épített függő-folyosó volt, és a négy támpillér tetejét egy-egy zárt erkély koronázta (30) — a vajdahunyadi vár erkélyfolyosójához hasonlóan. A zárterkélyes megoldás rekonstrukciós gondolatát támogatja egy, a palota alatt volt XVII. századi eredetű török ház falából előkerült későgótikus csillagboltozati zárókő is, (31), amely az egyik erkély boltozatából kerülhetett le a Vízivárosba. A fent említett adatok lehetővé teszik a nagyterem és a loggia elméleti rekonstrukcióját. Hátra van még azonban a sokat emlegetett „Szibillák kápolnája" kérdése, amelyről a palotát „Szibillák palotájának" is nevezték (32) és amelyet a kutatás hosszú ideig tévesen a közelben álló Árpád-kori várkápolnával azonosított. (33) Prokopp Mária bebizonyította, hogy a várkápolna képei nem szibillákat, hanem apostolokat ábrázolnak, (34) a szibilla-képeket azonban nem külön álló kápolnában, hanem a nagyteremben képzeli el. (35) Hogy a szibilla képek különálló kápolnában voltak, amely egyenesen a nagyterem fejénél nyílott („Ad triclinii caput, Sibyllarum sacellum.. . erexit") (36) — éspedig annak ÉNy-i sarkánál — az írott források mellett az alábbi adatok is igazolják: a Ny-i falköz belső osztófalainak folytatásában, a külső várfal előtt két teljesen elpusztult, de a meglévőkkel azonos méretű támpillér alapfalai kerültek elő (9. kép, a, c) 22
