Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)
Ezen a helyen Meyerpeck metszete még ábrázolja a támpilléreket, (v. ö.: 17. kép) — a nagyterem bal oldalánál pedig két oromtetős melléképítményt jelez. Közülük a bal oldali a kissé hátrább álló kis román palota mellék-építményének Ny-i homlokzata, a jobboldali a Szibilla-kápolna oromzata lehet. (37) Ugyanitt a Ny-i fal csak a pince szintjéig középkori, felső részét a XVII. században teljesen újjáépítették és a nagy palota dunai homlokzati falára végig egy befelé dőlő köpenyfalat falaztak. A két belső osztófal viszont a 2. emelet magasságáig középkori. Valószínűnek tartjuk, hogy a Ny-i fal és a két támpillér kidőlését a Szibilla-kápolna (tégla-)boltozatának nyomása idézte elő — a palota pusztulásával (1595) egyidejűleg. Eszerint a Szibilla kápolna, mint a nagyteremből nyíló különálló építmény valóban létezett, a ,,Szibillák palotájának" ÉNy-i sarkán (9 ; c. kép), és romjai ennek is a hegyoldalba zuhantak ki. A fenti megfigyelések, ill. a helyszínen még meglévő kevés építészeti részletforma (pl. az udvari homlokzat egyik ablakariak szemöldökköve — alapján megállapíthattuk (38), hogy a sokak által reneszánsznak tartott palota tipikus későgótikus építmény volt, s e részletformák alapján valószínűnek látszik az is, hogy építését még Vitéz elődje, Széchy Dénes érsek (1440—1465) kezdte meg. Ezt támogatná egyrészt az a tény, hogy a loggia-megoldás legközelebbi párhuzama a vajdahunyadi erkélyfolyosó (39) (21— 23. kép) már 1452-ben elkészült. (40) Széchy Dénes az építtető Hunyadi János embere volt, aki többször megfordult Vajdahuny adón, (41) s talán az építőmesterek is onnan jöttek Esztergomba. A palotaépítés Széchy általi megkezdését még egy fontos adat támogatja: Lubenau leírásában említi, hogy a nagyterem ajtajain, ill. felettük az „osztrák címer" volt kőből vagy fából kifaragva. (42) Széchy Dénes síremlékén (valamint Esztergomban őrzött kelyhének talapzatán is) jól látható családi címere: a kétfejű sas — ezt téveszthette össze Lubenau az osztrák címerrel! Vitéz érsek az építkezést folytathatta és befejezte — ezért tulajdonítják a teljes kiépítést neki. — A belső végleges kialakítása pedig — már reneszánsz elemekkel, a mennyezet kazettáival Estei Hippolit érseksége idején (1487—1497) készült el magyar építőmester — Gyarmati Dénes munkájaként, amint azt az érsek számadáskönyveinek adatai igazolják. (43) A PALOTA NAGYTERME A kutatási eredmények és az egykorú források tehát arra utalnak, hogy az esztergomi érseki várkastély tartalmazott egy hatalmas dísztermet (az un. ebédlőt), s ezzel a XV. század nagyszabású palotaépítészetének legfontosabb eleme valósult meg. 23
