Horváth István – Vukov Konstantin: Horváth István – Vukov Konstantin: Vitéz János esztergomi palotája. (Újabb kutatások az esztergomi várban) (Tudományos Füzetek 2-3. (összevont szám) Tata, 1986)

4. 4/D. kép — A padlástérben a kéményeket —a legutolsó állapotnak megfelelően ferdére átépítik, hogy ismét a tetőgerinc közelébe essenek. (Ezeket 1966—67-ben bontották el.) A Kaszárnya emeletének DK-i végében, az ,,őrszoba" feletti barokkkőkeretes ablak fölött, az eresz alatt későgótikus, keresztosztású ablak szemöldökköve volt látható. A megfigyelés szerint úgy látszott, mintha ez eredeti helyén lenne. — Az ablakfülke falkutatásánál erről bebizonyosodott, hogy valóban eredeti helyén van, — a fülke is középkori, sőt a barokk járószint alatt (a fülkében, — tehát a középkori falon) az eredeti, középkori, négyzet-alakú padló téglás járószint is előkerült 1968-ban. — Ugyanekkor a Ny-i fal földszintjén (Koppány Tiborral együtt) végzett falkutatás során a korábban már említett hat középkori résablak részletét bontottuk ki. 1973-ban a Kaszárnya épületében újabb falkutatásokat végeztünk, amelyről már az 1967—68. évi kutatásaink során kiderült, hogy a dunai front földszinti, az udvari front fala pedig tető magasságig jelentős középkori maradványokat tartalmaz. Az udvari homlokzat falában, az emeleti szinten újabb nagyméretű, gótikus ablakfülkét bontottunk ki a hozzátartozó négyszögletes padlótéglákkal kirakott padlórészlettel együtt. (5. kép) A nagyméretű ablakot két alkalommal beszűkítették. Törökkori elfalazásából csontsíp, ill. vörösmárványból faragott reneszánsz korlát-párkányzat töredéke került elő. Az emeleti falban kibontottuk ekkor még két gótikus ablakfülke részletét, így az 1968-ban talált gótikus ablaknyílással együtt már négy középkori ablak volt ismert az emeleten, a földszinten pedig két ajtó és két ablaknyílás. A fenti maradványokról megállapítottuk, hogy ezek Vitéz János érsek híres palotájának részletei, s hogy ezek alapján az udvari homlokzat középkori formájában helyreállítható lesz. A részletformák alapján már ekkor arra gondoltunk, hogy a palota kiépítésére Vitéz János előtt, valószínűleg Széchy Dénes érsek idejében (1440—1465) került sor. (4) A dunai homlokzat földszintjén 1968-ban kibontott résablakokról megállapítottuk, hogy azok a palota korábbi, gótikus periódusához tartozhattak. 1974-ben folytattuk az épület kutatását: az udvari front emeleti falában — az 1973-ban megtalált négy középkori ablaknyílás mellett — még két ablak maradványait bontottuk ki. Ezek közül az egyikről megállapítható volt, hogy még az építkezés közben befalazták, a másik az épület É-i végében helyezkedett el. Az udvari front emeletén az épületnek eredetileg tehát öt, (esetleg hat?) nagy, négyszögletes, keresztosztású gótikus ablaka volt. Megállapítottuk, hogy az épület eredetileg kb. 1,5—2 m-rel magasabb lehetett; s az ablakfülkék átboltozásai is megsemmisültek. Az egyiknek (1. sz.) megmaradt bolt-indítása, ill. az ugyanitt eredeti helyén meglévő szemöldökkő alapján azonban az ablaknyílások helyreállíthatók lesznek (6. 12