László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
AZ AVAR KORI GÚLACSÜNGŐS FÜLBEVALÓK és a Sokorópátkáról származó fülbevalópárról (2. tábla 8) nem rendelkezünk erre vonatkozóan információval.81 A fülbevalótípus — technológiai kérdéseken túli — vizsgálatát erősen terheli az, hogy a kilenc példányból hét szórványlelet. így elsősorban a fennmaradó két sír leletösszefüggései jelenthetnek fogódzót a további elemzéséhez. Mindkét sírban két-két azonos fülbevaló került elő, ez elég kevés adat ahhoz, hogy ezek alapján g a többi esetben is biztosan párosán viselt függőkre gondoljunk. A Keszthely-Fenékpuszta, Pusztaszentegyházidűlő 2000/160. női sírjából az öntött fülbevalópár mellett egy ovális átmetszetű, ferde vésett rovátkákkal díszített végű bronzkarperec és egy bronzkarikával záródó, színes gyöngynyaklánc került elő.8” A korai Keszthely-kultúrához köthető, a 6. század utolsó harmadától a 7. század első harmadáig keltezett temetőben83 előforduló gyöngysorok közül e sír hoszszú füzére a késő antik és germán (többnyire Meroving-kori nyugati germán) kapcsolatokat mutató, de avar stílusú gyöngysorok közé tartozik.84 A késő antik típusokat a monochrom kísérőgyöngyök, két mozaikszemes gyöngy és egy háromszínű gyöngytöredék, valamint egy-egy nagyméretű, gerezdek és hosszú henger alakú, fekete alapon cikcakk és a furatnál vonalfolyatott rátétdíszes üveggyöngy képviseli. A gyöngysorban lévő bronzspirálok a pannoniai langobard és kora avar kori nyakláncokon is megtalálhatók.85 A gyöngysor fehér alapon kék spirálisan folyatott, hengeres gyöngye egy ritka típus, analógiái főként langobard leletegyüttesekből származnak.86 87 88 A gyöngyök között lévő hasábos millefiori gyöngytípus főként a 6. század középső harmadától vált divatossá, leginkább a 6. század végi-7. század eleji Meroving divatban vált jellemzővé.8 A többségében hu81 TÖRÖK 1975, 286. Fig. 2. 8: 3-4-82 MÜLLER 2014, 79-80. Taf. 29.160: 6-8. 83 MÜLLER 2014,160. 84 PÁSZTOR 2014,275-85 PÁSZTOR 2014, 279. 86 KOCH 2001, 208-209. 87 KOCH 1977, 218: Stufe 3 (565/590-600). 88 PÁSZTOR 2014, 279. 89 TÖRÖK 1975, 286. 90 TÖRÖK 1975,298. 91 Mindkét tárgytípussal csak olyan mértékig foglalkozik jelen tanulmány, amennyiben azok a keltezés pontosításához adalékul szolgálnak. Az avar kori sírokból származó fésűk és tükrök feldolgozásának eredményeiről a szerző egy másik tanulmány keretében számol majd be. 92 Az avar kori sírokban sokkal nagyobb számban fordulnak elő tükörtöredékek, amelyeket bajelhárítóként a nyakba fűzve viseltek, vagy a tarsolyban a többi „hasznos holmi” között hordtak. Lelőhelyeiket öszszegyűjtötte és a témát e szempontból tárgyalta Tobias rokfolyatott és rátétdíszes üveggyöngyök hosszú életű típusai találhatók a gyöngysorban, közülük a legfiatalabb gyöngytípus (vörös alapon fehér-kék és sárga dudoros, a furatoknál fehér vonalfolyatott gyöngy) alapján Pásztor Adrien a gyöngysor kronológiai helyét 590/600-620/630 közötti időszakban határoz. 88 ta meg. A Kiskőrös-Pohibúj-Mackó-dűlő 8. sírból az üvegberakásos gúlacsüngős fülbevalón kívül átlyukasztott római érem, rátét és folyatott díszes színes gyöngysor, öntött ezüst karperec, vascsat, kétoldalas csontfésű töredéke, vaskés, orsógomb és egy tükör került elő.89 Az üvegbetétes fülbevalópárt Török Gyula a Pontusz-vidéki darabok utánzatának tartva keltezte a síregyüttest a 7. század első felére.90 A sírleletből származó tükör és kétoldalas csontfésű azért ennél a tág intervallumnál pontosabb keltezésre is alkalmas.91 A tükröt valószínűleg ép állapotban temették el, sírbeli helyzetét nem ismerjük, feltételezésünk szerint használati eszköz volt.92 A bronzból vagy tükörfémből készült tükrök ritkán fordulnak elő a Kárpát-medence avar kori anyagában, Tobias Bendegúz szakdolgozatában mindössze 18 síregyüttesből álló listát állított össze.93 Listáját csak Kiskőrös tágabb környezetéből, a Duna-Tisza közének az északi feléből további 9 sírral egészíthetjük ki.94 A kiskőrösi sima tükör a bácsandrásszállási 20., a kunpeszéri 29. és a kundombi 260. sírok sima tükreivel rokon, további avar kori példák a münchendorfi I.95 és az edelstali 24. sírokból96 említhetők. A sima tükrök a Kárpát-medencében nagy számban a provinciális római97 és a szarmata anyagban98 fordulnak elő. Keleten, az Észak-Kaukázusban, Oszétiában és Dagesztánban mintegy 20 sima tükör került eddig elő, néhány Kr. u. 3-4. századi darabon kívül többsé-Bendeguz. (TOBIAS 2003, 51-57.) A szakdolgozatot a szerző szívességéből ismerem, amelyért fogadja köszönetem. 93 Újabban került publikálásra a Zamárdi-Rétiföldek 205. sír. (BÁRDOS-GARAM 2009, Taf. 25.) 94 Topolya-Bánkert, Vágóhíd/Backa Topola-Bankert, Klanica (Szerbia), 11. és 42. sír; Bácsandrásszállás- Moravicai út/Backi Sokolac, Moravicki put (Szerbia), 20. és 55. sír; Hajós-Cifrahegy, 101. sír; Kunpeszér- Felsőpeszéri út, Homokbánya, 5. és 29. sír (H. TÓTH 1996, 406, 410) és Szeged-Kundomb, 260. sír. Ez utóbbi síregyüttest a kutatók egy része 5. századinak véli. (SALAMON-CS. SEBESTYÉN 1995, 34; PINTYE 2011.) Véleményem szerint a szemes és folyatott gyöngyök, az esztergályozott csont tűtartó és a geometrikus karcolt mintázatú tojáshéj alapján a sír az avar temetőhöz tartozónak tartható. 95 BACHNER 1985, Taf. I. 5. 96 TOBIAS 2003, 325. 97 RADNÓTI 1957, 228. 98 ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 1993,12-13. 99
