László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
BALOGH CSILLA gük azonban nem korábbi a 8. század közepénél, inkább a 9-10. századra jellemzők." Említésre érdemes ugyanakkor, hogy még keletebbre, Közép-Ázsiában, a késő hun-korai türk emlékanyagnak tartott Dzhetyasar-kultúra területén nagyszámban fordulnak elő sima tükrök, formailag a kiskőrösivel teljesen megegyezők, vagyis a tükörrel egybeöntött rövid nyélnyújtványúak.99 100 A kiskőrösi és a kunpeszéri 29. sírok tükreit a fülüknél fogva az övről lógatták le. A bácsandrásszállási tükörnek valószínűleg szerves anyagból készült nyele lehetett, hasonlót eddig csak a tiszavalki 4. szarmata sírban sikerült megfigyelni.101 A tükrök a ritka avar kori előfordulásuk alapján nem voltak általános használt eszközök a korszakban. További alapos vizsgálatokra van szükség annak eldöntéséhez, hogy vajon hogyan kerültek Avarföldre. A kaukázusi előfordulásuk alapján akár hozhatták magukkal keletről, bár ennek némileg ellentmond, hogy a Tiszántúl kora avar kori anyagában egyetlen darab sincs, pedig a Kaukázus és a kelet-európai sztyeppe 6. századi tárgytípusai nagy számban fordulnak elő ezen a területen. Érdemes számba venni akár gepida, akár langobard (kulturális?) hatást, hiszen körükben nem volt ismeretlen a tükrök használata,“2 s nem ez lenne az egyetlen átvett tárgytípus. De végső soron a kereskedelmi árucikk lehetőségét sem zárhatjuk ki. A kunpeszéri és a kundombi tükrös síregyüttesek gyöngyei között a legtovább divatban maradó típus a vörös alapon fehér hullámvonalfolyatott és kétrétegű szemesgyöngy, s ennek divatja alapján e sírok keltezésének felső időhatáraként legfeljebb a 7. század középső harmada adható meg.103 A kunpeszéri sírlelet keltezése a középen kiszélesedő szárú csipesz104 és a préselt hólyagos fejű aranygyűrű analógiái105 alapján a 6. század végétől a 7. század első harmadáig pontosítható. 99 KOVALEVSKAÂ et al. 2006. 100 LEVINA 1994, ris. 176-185. 101 GARAM-H. VADAY1990,176. 102 TOBIAS 2003, 296-328. 103 PÁSZTOR 2011,236. 104 Balatonfűzfő 2. (FETTICH 1965, Abb. 165. 13); Dévényújfalu/Devinská Nová Vés (Szlovákia) 305. (EISNER 1952, Obr. 45. 1); Kölked-Feketekapu A-108. (KISS 1996, Taf. 36. 16); Mezőbánd/Band (Románia) 60. (KOVÁCS 1913, 46. kép 4); Peszér-Adács (HAMPEL 1905, Taf. 269. 11); Kunpeszér 29.; Péterréve/Backi Petrovo Selo, Óik (Szerbia) 92. (BUGARSKI2009, Tab. XV) és Várpalota-Unió homokbánya 20. (BÓNA 2000, Taf. V. 4) sírok. 105 Kölked-Feketekapu A-52. (KISS 1996, Taf. 28); Környe 86. (SALAMON-ERDÉLYI 1971, Taf. 14); Keszthely-Fenékpuszta, déli erődfal, 26. (MÜLLER 2010, Taf. 84. 10) sír és Keszthely városi temető, szórvány (HAMPEL 1894, CXXII. 9). A tükrökhöz hasonlóan a csontfésűk sem tartoznak az avar korban gyakori leletek közé, elszórt Duna-Tisza közi (Óbecse-Pionir u./Becej, Pionír ul. (Szerbia), 16. sír106) és tiszántúli (Szegvár-Oromdűlő, 1. sír107) példányok kivételével a Kelet-Dunántúl germán kapcsolatokkal rendelkező temetőiben (Kölked- Feketekapu A, Környe, Szekszárd-Bogyiszlói út, Zamárdi-Rétiföldek stb.) fordulnak elő, s a kora avar korban a gepida továbbéléssel hozhatók kapcsolatba.108 A 7. század elejére, első évtizedeire tehető lelethorizontba tartozó tárgytípus. A Keszthely-Fenékpuszta, Pusztaszentegyházidűlői, a kiskőrösi síregyüttesek keltező értékű leletei az öntött, tömör, üvegberakásos gúlacsüngős fülbevalók kronológiai helyét a 6. század vége-7. század első harmada közötti intervallumban adják meg. A golsi fülbevalóval egy lelőhelyről származó, préselt háromkaréjos, szintén szórvány bronzveret109 és a potzneusiedlival talált öntött, ívelt hosszoldalú, vésett maszkos díszítésű szíjvég110 kronológiai helye is erősíti ezt a keltezést. Öntött, áttört gúlacsüngős fülbevalók (2. tábla 10-13) 1. Baja, szórvány (3. kép 5; 2. tábla 12)111 2. Keszthely-Fenék, szórvány (2. tábla 10)112 3. Keszthely-Fenékpuszta, szórvány (2. tábla 11)113 4. Szarvkő-Mekota/FIornstein-Mekota (Ausztria), ✓ ✓ 114 szórvány 5. Solt-Tételhegy, id. Csete János telke, szórvány. (3. kép 4; 2. tábla 13). Műszeres leletfelderítés során szórványként talált fülbevaló. Leírás: 1 db öntött bronz fülbevaló töredéke. A fordított gúla alakú csüngőrész oldalsó szárai háromszög átmetszetűek, a háromból egy letört. Külső éleiket vésett rovátkolás tagolja, a rovátkák két végén egy-egy beütött ponttal. A függő végén lévő tömör gömbюь Óbecse-Pionir u./Becej, Pionír ul. (Szerbia), 16. sír. (ANTONIH 2012, T. VIII. 16:3.) Szegvár-Oromdűlő, 1. sír. (LŐRINCZY1991, IV. t. 8.) 108 KISS 1992, 53. 109 WINTER 1997, Taf. 30. 22: 4. 110 WINTER 1997, Taf. 47. 41:1. A formailag analóg darabok leginkább a Krím-félsziget és a Kaukázus nyugati oldalán lelhetők fel, ez az egyetlen Kárpát-medencei darab, amely egyben a típus legnyugatibb előfordulása. (BALOGH 2004, 250) Az avar környezetből származó öntött maszkos veretek biztosan nem helyben készültek, hanem azokat részben kelet-európai tulajdonosaik hozták magukkal, részben zsákmány vagy kereskedelmi áruk lehettek. (Vő.: BALOGH 2004, 263.) 111 SZ. WILHELM 2014, 7. kép 6. 112 GARAM 2001, Taf. 10. 2. 113 SÁGI 1961, 434, Taf. XVIII. 8. 114 WINTER 1997,202. ÍOO
