László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

Schmidtmayer Richárd: A vértesi várak "valódi" urai az 1440-es években

A VÉRTESI VÁRAK „VALÓDI” URAI AZ 1440-ES ÉVEKBEN Gesztes várát.1" Megosztoztak a pozsonyi ispánsá­­gon és a vár jövedelmén is.18 Igaz, az egri püspökség kormányzójaként is tevékenykedő Rozgonyi György annak jövedelmeiből ifjabb Jánost nem részeltette.177 * 179 Talán emiatt is, de ifjabb János sem engedte be min­den birtokába a pozsonyi ágat.18" Mindeközben a János-fiak kényelmesen beren­dezkedtek Tatán, ahol a nyár folyamán közösen ad­tak ki egy oklevelet, amelyben a tatai bencés apátság kegyuraként rendelkeztek az új apát személyéről.181 Jogaik biztosítására a kormányzóval, Hunyadi Já­nossal íratták át az ifjabb Jánossal 1443 augusztusá­ban megkötött egyezményüket, valamint az azt kö­vető beiktatásokat, nemcsak a vértesi birtokokra vo­natkozóan.182 A keltezési helyek alapján Tata Rénold rezidenciája lett ebben az időszakban.183 Az év végén ifjabb János a Geszteshez tartozó vámhelyen, Körnvén embereivel megtámadott né­hány fehérvári kereskedőt, és 800 forintnyi értékben kifosztotta őket.184 * Ez alapján - bár Gesztest Újlaki bírta - a vár uradalmában ifjabb Jánosnak is lehetett még befolyása. Ha mérleget vonunk, akkor 1446-ban az összes várra az ifjabb Jánossal tett bevallás alapján jogot formált mindhárom Rozgonyi-ág, azonban másodla­1771446. október 9. (DL 13978.) Ez azonban akár az együttműködés része is lehetett, hiszen ifjabb János is tiltakozott György és Sebestyén zálogosításai ellen: 1446. november 16. (DL 13994.) 1 8 A pozsonyi polgárok együtt tiltották őket Wezkenye eladományozásától („magnificos Iohannem condam Stephani de Rozgon comitis Themesiensis et Sebastianum alterius condam Stephani de eadem Rozgon comitis Posoniensis filios (!) neonon magnificum Georgiám similiter de eadem Rozgon”): 1446. november 25. (DF 239913.) Egy 1446 nyara és 1448 közé keltezhető oklevélben ifjabb János pozsonyi ispánnak címezte magát Pozsony városához írt levelé­ben: keltezés nélkül. (DF 243083.) Ismerjük ifjabb Já­nos Forgács Péter nevű pozsonyi várnagyát is: 1447. január 22. (DL 71387.) 1791446. november 25. (DL 13997.) 180 A Zsigmond és Albert királyoktól kapott birtokokkal kapcsolatos panasz szerint az 1446. szeptemberi meg­állapodás alapján azok két részre osztása nem történt meg: 1447. március 31. (DL 14073.) „In castro nostro Thatensis”: 1446. június 12. (DF 207868.) gos forrással a pozsonyi ág jelenlétét eddig nem si­került kimutatni a birtokokban. Újlaki bírta - ifjabb János bevallása alapján - Gesztes várát, annak bir­tokaiban pedig ifjabb Jánosnak is volt része. János­­fiak uralták Tatát, míg ifjabb János Csókakő várát tudta magáénak. A többi vár uradalmaiban birtok­részei lehettek. Tata esetében erre az utal, hogy ott bizonyos fehérvári polgárokat több mint 1000 forint értékű áruval rövidített meg.l8n Vitány várának tényleges birtokosára nincs ada­tunk, a nyár közepén elhagyták Gergelylakiék, ezt követően pedig legalább az ifjabb Jánosnak járó fe­lét Újlaki Miklós foglalta el.186 Újlaki az országgyű­lés után erősítette befolyását a térségben, s ez nem­csak Vitány megszerzésében csúcsosodott ki, ha­nem további területeket próbált befolyása alá vonni: gesztesi várnagya rátört ifjabb János gerencséri bir­tokára, s kifosztotta azt az ott álló curiával egyetem­ben.18 A források alapján Újlaki és a János-fiak kö­zött nem fordult elő „nézeteltérés”, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy egymás szövetségesei lehet­tek. Az országgyűlést követően a János-fiaknak több várat is vissza kellett szolgáltatniuk eredeti tulajdo­nosaiknak, tehát befolyásuk valamelyest csökkent.188 1446. szeptember 24. (DL 88762., DL 13736., DL 13970.) 183 1446 és 1450 között számos oklevelet adott ki a várfa­lai között. (SCHMIDTMAYER 2012a, 131.) 184 „Quod egregius Iohannes filius condam magnifici Stephani senioris de Rozgon comitis Themesiensis post convencionem nostram generalem pridem in civitate Pestiensis pro bono et pacifico Regni statu celebratam ipso in possessione sua Kernye vocata cum rebus et bonis eis venalibus octingentosßorenos auri valorem.” 1446. december 14. (DL 88211.) 185 Az oklevél az előző évre vonatkozó hatalmaskodást rögzített: „Emerici dicti Thawas et Nicolai Surtoris” fehérvári polgárok tettek panaszt, hogy ifjabb Já­nos „post congregacionem generalem regnicolarum anni preteriti in civitate Pestiensi celebratam, in opido Thatha quasdam res et bona ipsorum exponencium ad vallorem(l) mille et triginta quinqua florenis auri se extenderet.” 1447. július 8. (DL 88219.) 1861447. július 14. (DL 14099.) 1871446. december 23. (DL 14041.) Bővebben: SCHMIDTMAYER 2010, 74-75. 188 Például Sárvár, Kapuvár, Somló. (HORVÁTH 2002,18, 51.) 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom