László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)

Schmidtmayer Richárd: A vértesi várak "valódi" urai az 1440-es években

SCHMIDTMAYER RICHÁRD

l. kép: A tanulmányban szereplő Rozgonyi-család tagjai Fig. 1: The persons of the Rozgonyi family

A Rozgonyiaknak ezidőben három ága volt jelen az országos politikában. A számunkra legfontosabb ág Lászlóé, akinek a fia, id. István (1388?—1440)6 temesi ispánként Zsigmond uralkodása alatt jelentős szerepet töltött be az ország vezetésében. Istvánnak egyetlen felnőtt kort megélt fia volt, ifjabb János, akit először 1431-ben említettek az oklevelek.7 Ifjabb

h Életére vonatkozó adatok legújabb összefoglalása: SCHMIDTMAYER 2012b, 115-116.

1431-ben egyes birtokadományok kapcsán korán elhunyt testvérével, Istvánnal említették meg: 1431. január 6. (DL 12351.) és 1431. június 7. (DL 12383 ) Érdekes és talán további következtetésre is lehetőséget rejt az, hogy az 1430-as birtokszerzések alkalmával nem szerepelnek név szerint, például 1430. január 21. (DL 12187.), de az anya részére nyújtott adománynál sem: 1430. március 16. (DL 12223) - Ellenben 1434-ben már igen: 1434. augusztus 17. (DL 12612.)

Egy gyanús oklevél alapján 1438-ban atyja és anyja kívánságának nem tett eleget: Tímár birtokot nem adta át a székesfehérvári keresztesek konventjének:

János a törvényes kort 1438-ra elérthette,8 de így is a fennmaradt források alapján egy tizenéves gyermek jelenik meg előttünk.9

László testvére Simon országbíróként alapozta meg fiainak jövőjét. A későbbiekben összefoglalóan pozsonyi ágnak nevezett Simon-fiak hárman voltak: ifjabb István (i388?-i443) pozsonyi ispán, György

1438. április 4. (DL 106448.; FEJÉR XI, 185-186.) Szülők adománya: 1437. július 1. (DL 106440.; FEJÉR X/7, 887-888.) Apjával együtt indított pert: „Stephanus de Rozgon ac Iohannes filius eiusdem necnon alterius Stephanus et Georgius filii Symonis de eadem Rozgon” 1439- június 6. (DL 13397.) Valamint önállóan intézkedett bizonyos tímári birtokrészek adományozása során: 1440. február 3. előtt. (DL 106460.)

9 WERBŐCZY 1990,111. cím, 4-5. §: itt 12 év a törvényes kor, azonban még a régi szokások között a 14. életévet is megemlíti. Épp a családban 1473-ban a 12. életév betöltése azonban már elegendőnek bizonyult a törvényes kor betöltéséhez ifjabb Osvát esetében, akinek életkorát ránézéssel állapították meg: 1473. november 18. (DL 17508.)

194