László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Schmidtmayer Richárd: A vértesi várak "valódi" urai az 1440-es években
A VÉRTESI VÁRAK „VALÓDI” URAI AZ 1440-ES ÉVEKBEN (1395-1457), a későbbi országbíró (1441-1446), valamint az 1440-es évek eseményeinek fő mozgatója, Simon (1406-1444) veszprémi (1428-1439), majd egri püspök (1440-1444). Ifjabb Istvánnak egy gyermeke, Sebestyén (1439-1461) élte meg a felnőttkort, míg Györgynek csak lányai születtek. László és Simon országbíró unokatestvére volt János (1379-1438) tárnokmester, aki nem tudta ezen ág anyagi jövőjét megalapozni. János fiai (későbbiekben: János-fiak) négyen voltak: idősebb János (1438-1471), Lőrinc (1438-1447), Rénold (1438- 1472) és Osvát (1438-1460). Zsigmond halálát követően a térség várbirtokainak viszonyait szemlélve elég egyértelmű helyzetet találunk. Az ekkor készült várjegyzék tanúsága alapján Rozgonyi István temesi ispán honorként (vagyis tisztségéért kapott egyfajta szolgálati birtokként) igazgatta Tata, Gesztes és Vitány várakat, míg a rezidenciájának kiépített Csókakő erősségét élete tartamára tudta megszerezni.10 Albert uralkodásának végére jelentős hatalmat összpontosítottak a kezükben. Id. Rozgonyi István ugyan hajlott kora miatt elveszítette a határvédelemben kulcsszerepet játszó temesi ispánságot, de még így is tekintélyes területeket irányított. Ide tartozott Tata, Vitány, Gesztes, Essegvár, Csókakő és feltehetően a Tolna megyei Döbrököz vára is.11 Két évvel később, Albert király halálának idején már változott a helyzet. Csókakő 1439-től már id. Rozgonyi István fia, ifjabb János számára is élete végéig tartó adományként megszerzett uradalom.1' A többi vár és vértesi birtok (Tata, Gesztes, Vitány, Essegvár, valamint Szár, Mur és Gerencsér birtokok) 9000 aranyforint zálogösszegért került a család ezen ágának birtokába,13 ami kisebb előrelépést jelentett az uradalmak megtartásához, hiszen az uralkodó a várakat ezután csak a zálogösszeg visszafizetése után kaphatta meg. A 2. képen jól látható, milyen nagy kiterjedésű terület tartozott a nevezett várak uradalmához.14 A pozsonyi ág birtokai főként az északnyugati megyékben található, többek között Éleskő, Cseklész, Sempte, Oroszvár, Somorja, Pozsony vára és Nagyszombat. A János-fiak csupán egy budai kőházat szereztek Alberttól.15 * A VÁRAK HELYZETE A vértesi várak tágabb környékén az 1440-es években több fontos erősséget s hozzájuk tartozó uradalmat, birtoktömböt találunk. Északra Komárom és Esztergom várai álltak a Duna mellett. Esztergom a 15. századra a mindenkori érsek felügyele10 ENGEL 1977, 197, 201. Csókakő mint ifjabb János és apja rezidenciája: SCHMIDTMAYER 2012a, 128-130. 11 Az adományozásokra fennmaradt legfontosabb oklevelek: 1439. június 24. (DL 13408.); 1440. május 1. (DL 13900.); 1458. február 6. (DL 48991.); 1458. március 3. 12 (DL 15217.) 12 Erzsébet adománya: 1439. november 13. (DL 13466.) 13 A zálogosító levél nem maradt fenn, később azonban gyakran hivatkoztak Albert király és Erzsébet királyné levelére, például: 1449. április 18. (DL 14252.) A zálogösszegnek azonban csak egy oklevélben találjuk nyomát, a Mátyás király által kiadott oklevélben: 1458. március 3. (DL 15217.) 14 A várhoz tartozó birtokoknál az 1440-ben keletkezett adományleveleket vettük alapul: 1. 1440. május 1. (DL 13900.) (Tata vár tartozékai: Újtata, Ótata, Szentivánhegye oppidum, továbbá Szőlős, Grébics, Kovácsi birtok és Agostyán puszta. Gesztes várának tartozékai: Csákvár, Oroszlánkő, Bököd, Dad, Gerencsér, Árki, Dabos, Hosszúváma, Egyházasváma, Szócska, Kömlőd, Környe, Szentmihály, Kisigmánd, Tarján, Őrsáp, Sárisáp birtokok és puszták, valamint a bőnyi, pázmándi és szentvidi vám. Vitány várának tartozékai: mindkét Bánhida, Mindszent, Galla, Tolna, Tarján, te alatt állt, 1440-től Szécsi Dénes irányította. Komárom várát pontosan nem ismert körülmények között szerezte meg Erzsébet királyné: elve(te)tte a Rozgonyiak pozsonyi ágától és a Szécsi-fivéreknek adta.“1 A várat az 1440-es évek elején Szécsi Tamás irányítot-Sárás, Szár, Bicske, Szentlászló, Csabái, Szántó, Vért birtokok és puszták. Erzsébet királyné ekkor csatolt az uradalmakhoz három fontosabb birtokot, a bennük található kúriákkal együt: Mur - amelyet többfélképpen írtak a források, de ez az alak segít elkülöníteni a Fejér megyei Mórtól -, valamint Szár és Gerencsér.) 2.1440. május 23. (DL 13466.) (Csókakő vár tartozékai: Igar, Csörgő, Isztimér birtok, Veleg, Sikátor, Tímár, Apostol birtokrész, Mór birtok és vám, Vinér prédium, valamint Vaja, Váralja és Orond (vámmal), Csákberény, Zámor birtokok és Kerekszenttamás, Boldogasszony és Kápolna prédiumok, továbbá Fornaszentmiklós és Pátka birtok, Ópátka prédium és Csala birtokrész, valamint a Veszprém megyei Tés, Dudar és Sárkány birtok.) Bővebben: BOCSI 2006, 43-61. 15 PÁLOSFALVI 2003, 901. 1 Ulászló Erzsébet királynéi jogon bírt várai között sorolta fel Komáromot: 1440. március 8. (DL 39291.) Rozgonyi István és György 1439. június 2-án még komáromi ispán. (DL 13389.) Amennyiben tényleg Albert adományából kapta Erzsébet, úgy az átadásra 1439. június és október között kellett sort keríteni. A következő komáromi ispánra vonatkozó adat 1444-ből való, Szécsi Tamás nevezi magát annak: 1444. december 26. (DF 207867.) I95
