László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
László János: Fejezetek a Bakonyalja régészeti-történeti múltjából. I.: Súr
LÁSZLÓ JÁNOS már nem lehetett megfigyelni, nyugati részén pedig befordulva csatlakozott a templom északi fala alatt megfigyelt törtkő falazathoz. (10. kép) helynévtárában szerepel az úgynevezett Szentegyházi-dűlő, „amely arról nevezetes, hogy ezen a dűlőn állott az elpusztított egykori falunak a temploma”.49 A 19. századi kataszteri térképeken ennek a dűlőnévnek ugyan nincsen nyoma,50 de a 20. század elején, a veszprémi múzeum jelentéseiben ismét felhívták a figyelmet a középkori falu, valamint templomának még jól látható nyomaira. Alapfalmaradványokat említettek, embercsontokat és a környéken a felszínen gyűjthető késő középkori oldaltöredékeket.51 Valószínűleg ezen adatokra alapozva vette be Genthon István műemlékjegyzékébe a súrcsatárpusztai romot.52 10. kép: Katolikus templom. A korábbi templom alapfalai a mai templom alapozásában Abb. 10: Katholische Kirche. Die Grundmauer der früheren Kirche in dem heutigen Fundament Az eddigi megfigyelések alapján az állapítható meg, hogy a jelenlegi templom előzménye körülbelül 9,7x7,6 méteres hajóval rendelkezett, a szentélye pedig legalább 5,7 méter hosszú volt, szélessége pedig 5,5 méter. Szentélyzáródása az eddigi megfigyelések alapján nem állapítható meg. A megfigyelést végző régész keltező leletanyag híján a keletelés és a tisztán törtkő falazat alapján építési idejét a 15. századra tette, így a középkori Súr község plébániatemplomával azonosította.48 Csatár (4. kép) A mai Csatárpusztától délre találhatóak a középkori, hasonló nevű település maradványai. Mivel egykoron templommal is rendelkezett, s ennek maradványai sokáig láthatóak voltak, így hamar a régészeti figyelem középpontjába került a terület. A 2. katonai felmérés térképén is megtaláljuk az épület nyomait, egy erdős területen. (11. kép) Pesty Frigyes A pontos előkerülési helyét nem lehet megállapítani annak az őskori edénynek, amelyet 1899- ben ajándékoztak a Magyar Nemzeti Múzeumnak Csatárpusztáról.53 Gyanítható azonban, hogy az ezzel az edénnyel együtt beszolgáltatott vaskulcs már ennek a lelőhelynek a lelete lehetett.54 A TELEPÜLÉS MÚLTJA A TÖRÖK IDŐKIG55 A Kárpát-medence sajátos társadalmi-gazdasági fejlődése folytán, valamint Magyarország történelmének alakulása miatt általánosan megfigyelhető tendencia az, hogy egy napjainkban létező település 48 FÜLÖP 2012, 349-350. Az eredeti templomra az átépítés terveiből sajnos nem következtethetünk: http:// mol.arcanum.hu/terkep/opt/ai2iii2htm?v=pdf&q=W ORD%3D%28s%FAr%2g&s=DAT&m=3&a=rec (2014. november ló.) 49 NAGY2000,148. http://mol.arcanum.hu/ (2014. július 12.). 51 ÉVI JELENTÉS 1911,24. területén - amelybe természetesen beleértjük a külterületi részeket is - a középkorban egy időben több, önálló falu vagy mezőváros, esetleg város létezett. Ugyanez a helyzet Súr esetén is, az okleveles ada-52 GENTHON 1951,309. 53 HAMPEL 1900, 88. Az őskori merítőedényként leírt tárgy (107/1899.1.) a 2. világháború idején eltűnt, az 1958. évi revízió idején már nem volt meg. 54 HAMPEL 1900, 89. 55 Köszönöm Schmidtmayer Richárd értékes tanácsait, amelyekkel e fejezet írása során munkámat segítette. 11. kép: Csatár temploma a 2. katonai felmérés térképén Abb. 11: Die Kirche von Csatár auf der Karte der 2. militärischen Aufnahme. 168
