László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
László János: Fejezetek a Bakonyalja régészeti-történeti múltjából. I.: Súr
FEJEZETEK A BAKONYALJA RÉGÉSZETI-TÖRTÉNETI MÚLTJÁBÓL L: SÚR tok alapján több településsel kell számolni a mai közigazgatási határon belül. A következőkben most ezeket tekintjük át, első okleveles említésüktől kezdve nagyjából a törökök itteni megjelenéséig, hiszen akkor a települések zöme elnéptelenedett, tehát egy jól kijelölhető időbeli határvonalat húzhatunk a településtörténeti összefoglalóban. Az történeti összegzéshez kiindulópontul szolgálhatnak a Csánki-féle monográfia,"6 az egykori Veszprém megye településeinek vázlatos történetét bemutató helytörténeti lexikon,* 57 valamint a megyei egyházas helyeit, templomait rendszerező-összefoglaló tanulmány adatai.58 Csatár A lelőhelyeket leíró részben már említett Csatár falu első okleveles említése a 15. század végéről maradt fenn, így a korábbi történetéről sajnos nem rendelkezünk adatokkal. Az országban több ilyen nevű lakott helyet is ismerünk, sőt Veszprém vármegyéből négyet is: a most tárgyalton kívül az egyik Csatár már csak a mai Tótvázsony külterületi részének elnevezésében maradt meg,59 60 a másik Veszprém szőlőhegyének elnevezése,”" a harmadik pedig Pápa környékén feltételezhető, mára teljesen eltűnt, még a helynévanyagban sem bukkan fel. Maga a településnév szláv eredetű, s csitár alakváltozatához hasonlóan pajzskészítőt jelentett. Az azonban már kérdéses, hogy a magyar nyelvben az átvett szláv jövevényszó ugyanezt jelentette-e.61 Ha igen, akkor ez esetben megengedhető az a feltételezés, hogy a településen pajzsokat készítő királyi szolgálónépek lakhattak. A környék Árpád-kori múltja, a településtörténet kezdete bizonytalanságba vész. Földrajzi közelsége folytán feltételezhető, hogy a falu környéke a bakonyi erdőispánság területéhez tartozhatott, így kirá5 CSÁNKI1897. 57 ILA-KOVACSICS1964. 58 KOPPÁNY 1967. 59 ILA-KOVACSICS 1964,154; ANJOU-KORIXII, 304. 60 ILA-KOVACSICS 1964,154; SOLYMOSI1984, H9- KISS 1978,157. A bakonyi erdőispánság területi kiterjedése - mint Pesty Frigyes rámutatott - sosem volt állandó és meghatározott. (PESTY1876, 298-299.) így csak közvetetten következtethetünk arra, hogy Csatár környéke ehhez tartozhatott: például abból, hogy Garai Miklós nádor megparancsolta a bakonyi ispánnak és cseszneki várnagynak, hogy engedélyezze Ászár és Tótréde (tehát közelben fekvő) falvak lakosainak a favágást a Bakonyban. (PESTY 1876, 304.) Amennyiben nem tartozott volna az erdőispánság területéhez a környék, abban az esetben a bakonyi ispán nem lett volna jogosult ennek végrehajtására. 63 Kálmáncsehi Domokos prépost 1474 tavaszától 1495-ig, tehát igen hosszú ideig állt a székesfehérvári Bollyi birtok lehetett kezdetben.62 A falu legelső említése késői keltezésű, 1488-ból származik, ekkor már a fehérvári káptalan birtokai között tartották nyilván. Valószínűleg ezt megelőzően került egyházi tulajdonba, a király ugyanis ebben az időszakban több falut adományozott a fehérváriaknak, például a közelben fekvő Nána falut is. 1488-ban, Kálmáncsehi Domokos prépost63 csatári földesurasága idején, a falu jobbágyai évente 11 forint adót fizettek.64 Jobbágyokat is ismerünk a településről ebből az időből, a források megemlítették Nagy Sebestyént és Búzás Lászlót.65 Egy, a következő évben, 1489. május 28-án kelt oklevélből szintén az tudható, hogy Csatár továbbra is a káptalan birtoka volt, mivel egy birtokba iktatási eljárás során Oszlopi Simon, Korcsmáros Mátyás és Csatári Gál képviselte a fehérvári káptalant mint annak Csatáron élő jobbágyai.6” A következő írásos említés egy fontos, a falura vonatkozó információkat is tartalmazó, 1491. január 3-án kelt végrendelet. Ebben Koromlyai Miklós, az egyik szomszédos település vagyonos nemese, hagyatéki rendelkezése során több kedvezményezettet is megnevezett.6 így a vagyonból részesülnek a csatkai pálosok vagy például a csatári illetőségű (valószínűleg egytelkes nemes) Kopasz János, aki egy emsét kap.68 Ebből a forrásból értesülhetünk arról is, hogy a falunak ekkor már áll temploma, mivel az is részesül az adományból, egy ökröt, egy tehenet és négy emse disznót kap hagyatékként, sőt maga a csatári pap is, akinek egy egyforintos malacért cserébe misében kell megemlékeznie Koromlyairól.69 A végrendelet végrehajtásával a csatkai pálosok vicariusát bízta meg a végrendelke// 70 zo. A 16. század első felében, 1536-ban ismét hallunk Csatárról, hat lakott telkét még megadóztatták, valamint két szegény jobbágyát és három lakatlan portáját jegyezték fel, továbbra is a fehérvári dogságos Szűz Máriáról elnevezett társaskáptalan élén. (SOLYMOSI 1984,134.) 64 SOLYMOSI 1984,178; DL 28340. 65 „Atque Sebastiano Nagh et Paulo Bwzas in Chathar commorantibus iobagionibus honorabilis Capituli Ecclesie in eorundem Capituli dominorum scilicet ipsorum personis.” (DL 19417.) „Symone Ozlop, Matheo Korchomaros et Gallo Chathary honorabilis Capituli Ecclesie Albensis in Chatar.” DL 19526. 67 Koromla Csatka és Bakonyoszlop között még ma is megtalálható puszta. 68 „Item Iohanni Copaz de Chatar lego unam scropham femellam.” (DL 19702.) 69 „Ego Nicolaus Koromlyai (...) ecclesie parochiali de Chatar lego unum bovem et unam vaccam et quator scrophas femellas; sacerdoti verő de predicta Chatar lego unum porcum valentem florenum pro recommenda cicne.” (DL 19702.) 70 „Huius autem rei executorem constitutus venerabilem patrem vicarium de Chatka.” (DL 19702.)
