László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
BALOGH CSILLA Dörzskövek eddig csak a klárafalvi leletek közt fordulnak elő.357 Egyes gúlacsüngők — az Oroszlány- és a Deszktípus A változatához tartozók — elkészítéséhez préselőmintákra is szükség volt. Az eddig ismert fülbevalók közül azonban egyetlen egyről sem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy a kunszentmártoni ötvössírból származó gúlacsüngő előállítására alkalmas préselőtőn készült volna. Csallány Dezső ugyan felvetette, hogy a Deszk-D, 170. sír függőpárja annak felhasználásával készült,358 de a függők és a préselőtő méretkülönbsége ezt egyértelműen kizárja. Ha az eddig ismertté vált függőkből indulunk ki, akkor a kunszentmártoni mintát inkább az Oroszlány-típusú függő készítésére alkalmas sablonnak tarthatjuk alkalmasnak. Az öntvényen látható, háromszögletű, domború keretek az oldallapok áttöréseinek kijelölésére, kialakítására szolgáltak. Mivel a fentebb már hivatkozott, eddig előkerült lemezvágó ollók ilyen finom felületek kinyírására biztosan nem voltak alkalmasak, ezért valamiféle hidegvágó alkalmazására gondolhatunk. Erre alkalmas lehetett egy keskenyebb véső is, mint amilyet a Kölked-Feketekapu, B-80. sír egyenletesen keskenyedő, másik végén négyszögletű eszközében azonosítottak.359 De a kunszentmártoni eszközök közül a legkeskenyebb poncolórúddal is elvégezhető lehetett ez a feladat.360 A gúlák végére és a fedlapokra került lemezgömböket, valamint a Szentendre-típusú gúlacsüngős fülbevalók esetében a gúlák éleire illesztett gömböket préseléssel alakították ki, amelyhez préselőmintára és kisebb, trébelő kalapácsra volt szükség. A fülbevalók végén lévő nagyobb lemezgömbök mérete mindössze 0,5-1,1 cm, a Szentendre-típushoz tartozó daraboké 1-2,1 cm közötti. A kisebb méretűek készítésére szolgáló préselőmag csak a kunszentmártoni ötvös mellől került eddig elő.361 1 cm-nél nagyobb lemezgömböt készíthettek a fönlaki és egyes kunszentmártoni préselőmintákon.362 363 Valószínűleg préselőmintaként használható volt a kisújszállási ötvössír csontból, kőből és mészkőből készült, félgömb alakú tárgya is.303 A jutási ötvössírból származó préselt félgömb is utalhat arra, hogy az ötvös készített hasonlókat.364 Az Oroszlány-típusú függők gúlatagján a gyöngysordíszítést olyan préselőminta alkalmazásával készítették, amilyen a kunszentmártoni minták között 357 BALOGH2004,18. kép 4-6. JaS CSALLÁNY 1943,165; elfogadja RÁCZ2014, 83-84. 359 RÁCZ 2004,154. 360 CSALLÁNY 1933, V. tábla 3. 361 CSALLÁNY 1933, II. tábla 4, 6. 362FETTICH 1926, V. tábla 34-35; CSALLÁNY 1933, II. tábla 5, 7-10. 363RÁCZ2004,146, XXXI. tábla 2-4. 364RHÉ-FETTICH1931, VIII. 1.14. is fellelhető.365 Szintén préseléssel alakították ki a függők pántfüleinek bordázott díszítését. A fülbevalók függesztőfüleinek helyét a makói préselt, áttört oldalú fülbevalónál, a Deszk-típus több példányán, a Deszk-G, 15. sír Szentendre-típusú függőjén és a jutási egyedi függőn a fedlap átlyukasztásával alakították ki. Ehhez alátétlemezre és lyukasztóra volt szükség. A kunszentmártoni leletek között lévő átlyuggatott ólomlapot már Csallány Dezső is a poncolásnál, lyukasztásnál használt alátétlemeznek határozta meg.366 A kisújszállási leletekben lévő nagy bazaltdarab is alkalmas volt ilyen funkcióra.367 Lyukasztásra is alkalmas lehetett a kunszentmártoni eszközök között található, hengeres, elhegyesedő végű vasszer/ 368 szám. A fülbevalók alkotórészei, a gúlák és a lemezgömbök végleges formájukat forrasztással nyerték el, s a függők összeállítása is így történt. A gúlacsüngős fülbevalók díszítései közül az üres cellákat, a Szentendre-típusúakon a gúla élein sorakozó lemezgömböket, a fedlapra ültetett, hengeres tagra rögzített lemezgömböket mind forrasztással illesztették a függőre. A korabeli forrasztóanyagokról alig van információnk. Kevés helyen tanulmányozható, mert gondosan ügyeltek a forrasznyomok eltüntetésére, legfőképpen granulációkkal. A forrasztások vizsgálatához mikroszkópos és metallurgiai vizsgálatok szükségesek. A fülbevalókon megjelenő másik applikációs díszítés a granuláció. Rácz Zsófia a kisújszállási ötvösmester eszközei között két tárggyal kapcsolatban felvetette, hogy azok a granuláció elkészítésének segédeszközei lehetnek.369 Az egyik a leletek közt lévő, egyik oldalán átégett bazaltdarab, amely a faszénfészek szerepét tölthette be. A másik egy hosszú, lapos, hegyes végű bronzpálca, amely rajztű lehetett, de a granulációk igazítására, az arany golyócskák fémalapra helyezésére is alkalmas lehetett. Két ötvössírból kis fúvócsövek is előkerültek, amelyek az eddigi kutatások szerint a tűz szítására, élesztésére szolgáltak.370 A kunszentmártoni két egymásba csúsztatható,371 a kisújszállási fúvócső pedig egy szimpla darab.372 Mindkettő bronzlemezből készült, egyik végük felé kissé összeszűkülő, a másik végüknél peremük merőlegesen kihajlik, láthatóan valami pusztuló anyagból készült részhez kapcsolódott. A csövek fújtató fúvókáiként való rekonstrukciójának ötletét Hayo Vierkcktől vette át Rácz Zsófia.373 365 CSALLÁNY 1933,1. tábla 16. 366CSALLÁNY1933, И. 367 RÁCZ 2004, 83. 368 CSALLÁNY 1933, V. tábla 26. 369 RÁCZ 2009, 86. 370 RÁCZ 2009, 71, 4. kép. 371 CSALLÁNY 1943, IV-V. tábla 35. 372 RÁCZ 2004,145, XXXI. tábla 5. 373 RÁCZ 2009, 71. 130
