László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
BALOGH CSILLA 14. kép: A Deszk-típusú gúlacsüngős fülbevalók lelőhelyei Abb. 14: Fundorte der pyramidenförmigen Ohrgehänge des Deszk-Typs ben a zárólap sarkaira rövid lemezhengert erősítettek, tetejükön — a Szentendre-típus képviselőinek analógiájára — valószínűleg lemezgömbök ültek. (6. tábla 6-7) A Deszk-D, 170. sír és a kérdőjelesen a mokrini avar temetőhöz kötött függőkön a fedlapokra további granulációkat helyeztek. Az előbbinél a zárólap oldalainak közepére három kisebb és egy nagyobb granuláció került, (7. tábla 1) a másiknál a függesztőfültől a zárólap sarkai felé két-két, rombusz alakzatba elrendezett granulációcsoportot illesztettek. (7. tábla 6) Az oldallapok díszítéstechnikája és az alapkompozíció alapján három változat választható szét. A változat A díszítmények préseléssel és granulációs technikával készültek. A kompozíció egy préselt (sima vagy gyöngyözött), kissé kidomborodó keretbe foglalt, háromszögbe elrendezett granulációkból áll, amelyek sarkaihoz háromszög vagy rombusz alakzatban elrendezett granulációk kapcsolódnak. (13. kép 2) Ezekhez hasonló préselt gyöngydrótkeret díszíti a Deszk-Sz, 3. sír fülbevalópárjának oldalát is (12. kép 2) azzal a különbséggel, hogy ezen belül a granulációk a sarkok felé futó háromágú alakzatot alkotnak. Az oldalak központi díszítménye alapján ehhez a változathoz sorolható az alibunari (7. tábla 2) függőpár is, amelyen a keretet nem préseléssel, hanem apró granulációkkal alakították ki. Ez a fülbevalópár technikai részleteiben is eltér a hasonló daraboktól. A gúla oldalainak felső szélét kétszeres, nagy granulációkból álló keret veszi körbe, eltérően a többitől, ahol csak egysoros a zárókeret. Az ezekre rögzített fedlap köré egy, a sarkait érintő, kerekre hajlított aranyszalagot forrasztottak, amelyet szimmetrikusan elhelyezett 8 aranygömbbel díszítettek. A Deszk-típusú fülbevalók e változata csak a Marostól délre lévő lelőhelyeken fordul elő. Az idesorolt 7 függő közül 6 lelőhelye közvetlenül a Tisza-Maros-Aranka szögében, egy kb. 20x30 km-es területen került elő. Az alibunari függő ezektől légvonalban mintegy 100-120 km-re, délre került elő, egyben a Deszk-típusú fülbevalók legdélebbi előfordulása. В változat A fülbevalókon csak granulációkból alakították ki a díszítést (6. tábla 1-3): egy az oldallapok széle közelében futó, háromszögletű granulációkeret felső, szélesebb részén két, koncentrikusan elhelyezett gyöngysorkarika a központi motívum. A keret sarkai közelében ezeken is megtaláljuk a rombusz vagy háromszög alakzatba összerendezett granulációdíszeket. (13. kép 6) Az idetartozó három fülbevaló közül pontosan csak egynek ismerjük a lelőhelyét, amely Gyulától délnyugatra, a Kétegyházára vezető út mellett fekvő Szentbenedeken (Pusztaszentbenedek) került elő. (6. tábla 1) A függő nincs meg, csak az Archaeologiai Értesítőben 1870-ben közölt rajza maradt fenn.229 Egy hasonló függő — amely egy A változathoz tarto-229MOGYORÓSSY1870,1. ábra. II8