László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
BALOGH CSILLA il. kép: Az Oroszlány-típusú gúlacsüngős fülbevalók lelőhelyei Abb. il: Fundorte der pyramidenförmigen Ohrgehänge des Oroszlány-Typs tották. A makói fülbevalóknál a vastag bronzlemezből kinyírt, háromszögletű lapot középen átlyukasztották, és abba hurkosra hajlított, széles bronzszalagot húztak, amelynek rögzítése a végek széthajlításával történt. (5. tábla 4) Hasonlókra a Deszk-típusú gúlacsüngős fülbevalók között találunk példát. (Vö.: 6-7. tábla) A péterrévei daraboknál a közölt illusztráció nem elegendő egy megalapozott technikai rekonstrukcióhoz. A rajz alapján a függesztőfül és a fedlap sarkain lévő applikációk is alulról kerültek rögzítésre. Ehhez a gúlacsüngős fülbevalók között nem találtunk más példát. A bágyog-gyűrhegyi fülbevalónál (5. kép 3) a fedlapra egy hengeres függesztőtagot forrasztottak, s abba egy furat segítségével akasztották be á fülkarikát. Ez a függesztőfülforma a Szentendre-típusú gúlacsüngős fülbevalókon előforduló formával csak nagyon távoli hasonlóságot mutat, főként inkább a nagy- és kislemezgömbös fülbevalóknál találkozunk hasonló megoldással.204 * Az oroszlányi fülbevalónál (5. tábla 2) egy lekerekített végű téglalap alakú, lyukkal átütött fület sze204 Kiragadott példaként említjük: Alattyán-Tulát 70., 166., 211. és 433. (KOVRIG 1963, Taf. VI. 70: 1-2, Taf. XIV. 166:18, Taf. XVII. 211:27, Taf. XXIX. 433:1); Pókaszepetk 243. (CS. SÓS-SALAMON 1995, Pl. XVII. 243: 2); Sommerein (Ausztria) 21. (DAIM-LIPPERT 1984, Taf. 21. 21: 3); Szeged-Fehértó A. 11. (MADARAS 1995, Pl. 2. 11: 1); Vác-Kavicsbánya 158. (TETTAMANTI reltek fel. A fülforma az öntött gúlacsüngős fülbevalókéval rokon. (Vö.: 1-2. kép) A bágyog-gyűrhegyi, oroszlányi és a péterrévei függők zárólapjának sarkaira csonkakúpos nyakon ülő gömbdíszek kerültek, amelyek a Rácalmáson a Dunánál talált Velika Kladusa-típusú fülbevalón (4. tábla 7) lévőkhöz hasonlók. A fülbevalók közül csak az oroszlányiaknál kerültek színtelen üveglapok a gúla oldallapjainak áttörésébe, amelyeket hátulról ragasztotta be, a gúla külső felületének füstaranyozása után. Mivel sem a makói, sem a péterrévei sírokban nem volt nyoma üvegbetétnek, ezért valószínű, hogy ezeket és talán a bágyogi fülbevalópárt sem díszítette üvegberakás. A fülbevalótípust csak a Kárpát-medencéből ismerjük, helyi készítmények lehetnek. (11. kép) A fülbevalók keltezése A makói 17. és a péterrévei íox. sírokban nincsen pontosabb keltezésre alkalmas lelettípus, az utóbbi esetében a temető egészének kora avar korra keltezése’1' alapján lehet a temetkezés kronológiai helyét nagyjából megadni. A Makó, Mikócsa-halomnál fel-2000, Taf. 6.158: 1) és Zamárdi-Rétiföldek 543. (BÁRDOS-GARAM 2009, Taf. 71. 543: 3) sírokat. 205 BUGARSKI 2009, 137. Ivan Bugarski 567-670 között határozta meg a temető használatát, véleményem szerint 6. századra datálható temetkezések nincsenek, és a 7. század középső harmadánál későbbi leletanyag sem fordul elő. 112
