László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 20. (Tata, 2014)
Balogh Csilla: Az avar kori gúlacsüngős fülbevalók
AZ AVAR KORI GÚLACSÜNGŐS FÜLBEVALÓK 5. kép: Az öntött, áttört gúlacsüngős fülbevalók lelőhelyei Abb. 5: Fundorte der gegossenen, durchbrochenen, pyramidenförmigen Ohrgehänge tagot egy öntött, három függőleges barázdával tagolt apró gömb kapcsolja a gúla csúcsához. A gúla megmaradt szárai között öntési hibák figyelhetők meg. Hszártöredék=3,4 cm, ágömb=o,9 cm. Az öntött gúlacsüngős fülbevalók között öt esetében az oldalakon áttörések láthatók, amely részlet eddig teljesen elkerülte a kutatás figyelmét. Ezt új típusként különíthetjük el. Nem zárható ki, de kevésbé tűnik valószínűnek, hogy ezekben üvegbetétek lettek volna, mert technikailag meglehetősen nehézkes lett volna ezt a megoldást kivitelezni. Az áttört oldalú fülbevalók legmarkánsabb különbsége a tömör öntvényekhez képest az, hogy a gúlatest üreges. Ebből adódóan a tömör gúlacsüngős daraboktól eltérő módon, valószínűleg viaszveszejtéses módszerrel készülhettek, ami részben meg is magyarázza, hogy miért különbözőek a példányok, s részben ezen ötvöstechnikából következően nem is tömeggyártmányokkal van dolgunk. Az eddig ismertté vált darabok szórványleletek. (5. kép) Szarvkőn a fülbevaló terepbejárás során lokalizált római település területén került elő, egyéb kora avar szórványleletek — szíjvég készítésére szol115 WINTER 1997,202-203. 116 „A Balaton déli szélén Fenéken lelt La Téne ízlésű és népvándorláskori apróbb régiségeket szereztünk vétel útján.” (HAMPEL 1897, 277.) gáló bronz préselőmag és egy préselt rozetta — társaságában. A leletek közöletlenek, H. Winter hivatkozásából ismerjük.115 A Keszthely-Fenékről származó szórvány a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében található, feltehetően vásárlás útján került a múzeumba.116 A fenékpusztai szórvány fülbevalót Sági Károly a II. bazilikánál feltárt temetkezésekből vagy azok közeléből származónak vélte.11' A solti és a bajai függők is műszeres leletfelderítés alkalmával kerültek elő. Az áttört függők legjobb analógiáit Skalistoeből sorakoztathatjuk fel, ahol leginkább a kerek áttörésű, alul három kisebb és egy nagyobb tömör gömbben végződő fenéki darabhoz találunk jó párhuzamokat,118 bár a nagy számban előforduló sima, tömör és granulációdíszes darabokhoz képest, az áttörtek száma elenyésző. Konkrét leletösszefüggések hiányában a Kárpát-medencei öntött, áttört darabok időrendi helyzete egyelőre csak a másik két öntött típus alapján adható meg, azokkal egy időszakra keltezve. Amennyiben elfogadjuk Sági Károly véleményét, hogy a többi szórvánnyal együtt, a fenékpusztai öntött, áttört gúlacsüngős fülbevaló is a II. bazilikában lévő sírokhoz “ SÁGI 1961,434. 118 108. és 150. kripta. (VEJMARN-AJBABIN1993, ris. 5. 108 1-2, ris. 9.150: 21.) 101
