László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
László János: Egy méltatlanul elhanyagolt vár a Vértesben: Vitány
LÁSZLÓ JÁNOS elkészült a vár újabb műemléki felmérése a legszükségesebb, konzerválandó falszakaszok megjelölésével, valamint a teljes műemléki rekonstrukció előtti tereprendezésre tett javaslatokkal.18 Ha összevetjük a frissen készült alaprajzot (4. kép) a jó száz évvel korábban, Csernó Geyza által 1897-ben felvettek* 9 (5. kép) (még ha számításba veszszük azt is, hogy az akkori módszerek kevésbé voltak pontosak és megbízhatóak), szembeötlő a vár állapotának rohamos romlása. A fentebb említett Méhesféle felmérés (6. kép) 1952 októberéből egy köztes állapotot jelöl. (Nováki Gyula ezt egészítette ki a vár környékének szintvonalas felmérésével 1994-ben.20) (7. kép) Új technológiai eljárás keretében végezte el a SziMe3d Kft. a vár háromdimenziós felmérését 2012 végén, a felvett adatok kiértékelését elvégezték.21 A VÁR TÖRTÉNETE22 A vár első írásos említése egy 1324. január 18-án kelt oklevélből ismert,23 ekkor Maróti István fia Mihály vitányi várnagyot említették. Bár a 14. század folyamán már megjelentek a magánföldesúri várnagyok is,24 a század elején még nagy valószínűséggel zömmel csak királyi várnagyokról lehetett szó, tehát KDM Régészeti adattár: 2013.13. 19 NÁCZ1899,131. Soós Elemér is ezt a Csernó-féle alaprajzot vette kiindulási alapnak tevékenysége során. 20 NOVÁKI 2006, 89; FGYNÖSZK: 80.230. 21 Http://szime3dar.com/projekt/vitany-varrom. (2013. augusztus 14.) Köszönöm Schmidtmayer Richárdnak, hogy a fejezet megírásakor értékes tanácsaival segítette munkámat. 23 ANJOU-KORI VIII, 22. 24 FÜGEDI1977. 25 Néhány helyen felbukkan annak a lehetősége (például: KARCZAG 2008, 38.), hogy a várat a környéket birtokló Csákok emelhették. Azonban erre eddig egyetlen írásos bizonyítékunk sincs, így ezt csupán fikcióként kell kezelnünk. Tudjuk azt, hogy a vértesi várak egy része 1326-ban birtokcsere folytán került I. Károly kezére (Gesztes és Csókakő), azonban Vitány ekkor már ezek alapján Vitányt a királyi birtokok közé kell sorolnunk.25 Egy két nappal később keltezett oklevélben szintén őt, valamint unokáját nevezték meg,26 s megerősítették szlavóniai népeiknek bizonyos adók alóli mentességét. Egy a következő napra keltezett oklevélben is szerepelt a várnagy, ekkor egy korábbi, királyi kézen volt. Amennyiben a vár e két erősséggel együtt a Csákok kezén lett volna korábban, akkor valószínűleg szintén ugyanebben az évben került volna királyi birtokba: Vitányt már korábban, 1324-ben királyi kézen találhatjuk. Minderre Fügedi Erik egyébként már 19'77-ben felhívta a figyelmet. (FÜGEDI 1977, 211-212.) A királyi építtetés irányába mutat az, hogy az uralkodók a fontos Komárom-Bánhida-Bicske- Buda út környékét (amely közvetlenül a vár mellett húzódott) igyekeztek a befolyásuk alatt tartani, ezért valószínűleg nem válhatott lehetővé a Csákok itteni várépítése sem. (Vö.: BOCSI 2006,55-56, bár ő a vár építését más okok miatt a Csákokhoz kötötte.) DL 912; ANJOU-KORI VIII, 25. (Tanulmányomban a DL és DFjelzetek esetén általában a Rácz György által szerkesztett internetes adatbázist vettem figyelembe: mol.arcanum.hu/DLDFimpresszum_hun.htm 2014. január 24.) 98 7- kép: Nováki Gyula felmérése (1994) Abb. 7: Grundriss von Gyula Nováki aus dem Jahre 1994
