László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
László János: Egy méltatlanul elhanyagolt vár a Vértesben: Vitány
EGY MÉLTATLANUL ELHANYAGOLT VÁR A VÉRTESBEN: VITÁNY számára történt birtokadományt erősíttetett meg.27 Birtokai zömében a Délvidéken voltak. Mihály fontos szerepet töltött be a király mellett, erre utal az is, hogy 1328-ban, amikor I. Károly békét kötött Frigyes osztrák herceggel a Lajta melletti Bruckban, ő is ott szerepelt azon személyek között, akik megerősítették az uralkodói békekötési szándékot.28 Mihály sokáig töltötte be ezt a tisztséget, mivel még 1339-ben, egy peres ügy döntnökei között is találkozunk a nevével, vitányi várnagyként.29 Valószínűleg ez év végén meghalhatott,30 1339 végén már egy birtokba iktatási eljárás során Vilmos nevű vitányi várnagy képviselte az uralkodót.31 A következő' bő félszáz évben a várról kevés írásos említéssel rendelkezünk, a vértesi uradalom részeként továbbra is királyi kézen volt,32 I. Lajos óta a győri ispánság tartozékai között szerepelt, a közeli Gesztes várával együtt. Várnagyai közül többet is ismerünk ebből az időszakból: (Vezsenyi) Domokos fia Miklóst,33 Gönyűi Jánost,34 majd ez utóbbi címfosztása után Himfi Benedeket.35 1410-ben Zsigmond Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el Vitányt, sok más egyéb környékbeli birtokkal együtt, így Frigyes jelentős területekkel és jövedelemmel rendelkezett vidékünkön.36 Cserébe természetesen támogatta Zsigmond német-római császárrá választását. Nácz József felvetette ugyan annak a lehetőségét, hogy Hohenzollern Frigyestől rögtön Rozgonyi István temesi ispánhoz kerültek a vértesi várak,37 azonban az okleveles bizonyítékok ennek ellentmondanak. Valószínű, hogy Vitány a többi várbirtokkal együtt már 1411 szeptemberében visszakerült Zsigmondhoz.38 Zsigmond Silstrang Erik, egykori pozsonyi, majd komáromi ispánt bízta meg a győri ispáni feladat ellátásával. Az ő vitányi várnagysága legalább 1413-1417 között adatolható, Zsigmond például egy 1417-ben DL 33718; ANJOU-KORI VIII, 26. 28 DF 257972; ANJOU-KORI XII, 221-227. 29 DL 87096; ANJOU-KORI XXIII, 197-198. 30 Egyéb, kegyvesztésre utaló adat hiányában következtethetünk erre. 31 DF207285; ANJOU-KORIXXIII, 334. 32 Nevével 1348-ban, 1352-ben és 1353-ban találkozunk. (ENGEL 1977,169.) 33 ENGEL 1996, 462. 34 Gönyüi János győri, bakonyi és komáromi ispán is volt, 1360-tól 1379-ig viselte ezt a tisztséget. (DL 101919; ENGEL 1996, 462; SZOVÁK1989,12,17.) 35 1379- február 12-től győri, komáromi, bakonyi, vértesi és fejéri ispán lett. (DL 101919; ENGEL 1996, 462.) 36 NÁCZ 1900,16-17. 37 NÁCZ 1900, 23. 38 ENGEL 1977 52-54-39 DL 48769; ZSO VI 279. HAZAI I, 311-312. Silstrang természetesen régebb óta lehetett a vár várnagya, valószínűleg 1409-től, amikor megkapta a győri ispáni címet, így ezzel egyúttal gesztesi és vitányi várnagy is lett egyben. Megtartotta eme tisztségeit akkor is, amikelt oklevél szerint azzal bízta meg, hogy a Vértesben megbúvó rablók után kutasson.39 A vár 1437 körül a király tulajdonában volt, ezt egy már Albert király idején keletkezett várjegyzék újkori másolata bizonyítja.40 1439-ben Albert király elzálogosította a várat id. Rozgonyi István temesi ispánnak41 (más birtokokkal együtt összesen 9000 aranyért42), majd ennek halála után fia, János formált igényt apja birtokaira, többek között Vitány várára is.431. Ulászló aztán ismételten, immáron végérvényesen Rozgonyi Jánosnak adta a várat 1440-ben, annak összes tartozékával együtt.44 A birtokba történő bevezetés aztán meg is történt.45 Rozgonyi János később, 1445 körül elzálogosította a várat és birtokait Újlaki Miklós erdélyi vajdának, azonban a vajda, miután visszakapta a zálogösszeget, nem akarta visszaadni a várat Rozgonyinak.46 A Rozgonyi-család többi tagja persze nem nézte jó szemmel Rozgonyi János birtokpolitikáját, ezért Rozgonyi István tárnokmester, pozsonyi comes fiai, János, Rénold, Lőrinc és Osvald megegyeztek Rozgonyi Jánossal, hogy a különböző birtokok, köztük Vitány vára fele az ő tulajdonukba kerül, a másik fele pedig marad Jánosé, amennyiben ez utóbbi utód nélkül hal meg, az is a testvérekre száll.47 Ezzel az egyezséggel a család két ága között hosszantartó küzdelem kezdődött, hiszen a megegyezést mindkét fél igyekezett kijátszani, a birtoklást igyekeztek megnehezíteni. Hol Rozgonyi János panaszkodott arról 1446-ban, hogy a testvérek Vitány várának területén adókat vetettek ki, ezzel a várat tönkre tették,48 valamint azok pártján álló familiáris várnagyok, Gergelylaki Sandrin és Bödögei Benedek elfoglalták a várat,49 hol a testvérek panaszolták (1450-ben), hogy Rozgonyi János vitányi várnagya, Kálnai Péter hatalmaskodott Sáráson,50 vagy éppen magát a várat foglalta vissza tőlük.51 kor Frigyes távozott az országból, ugyanis a király szolgálatába lépett át. (DF 239343; ENGEL 1977, 53-n 54 J 40 Az iratot (DL 13137) először Thallóczy Lajos mutatta be, (THALLÓCZY 1878) majd pontos közlését Engel Pál végezte el. (ENGEL 1977,194-204.) Ez a lista Vitánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy Rozgonyi István temesi ispánra „pro honore”, azaz tisztségül lett bízva. 4‘ Felmerülhet annak a lehetősége, hogy győri ispánként korábban, 1422-től vagy esetleg már előtte is, honorbirtokként bírta többek között Vitány várát is. (SCHMIDTMAYER 2012,126.) 42 DL 15217. 43 DL 13900. 44 DL 13604. 45 DL 24732. 46 DL 13856; DL 14099. 4 DL 13940. 48 DL 88209. 49 DL 13731. 50 DL 88248. 51 DL 39294. 99 i
