László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Polgár Balázs: Beszámoló a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2013 - 2014. évi dunai víz alatti régészeti kutatásairól
KUNY DOMOKOS MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 19. (2014) 139-144. BESZÁMOLÓ A HM HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM 2013-2014. ÉVI DUNAI VÍZ ALATTI RÉGÉSZETI KUTATÁSAIRÓL1 POLGÁR BALÁZS Komárom 1849. évi első ostroma március 19-től április 25-ig tartott.2 A nagysallói csata után április 22-én vonult be Görgey Artúr, Klapka György és Damjanich János az ostromlott Komáromba. A magyar sereg a Duna bal partján a Csallóköz felé vetette vissza az ellenséget, majd az április 25-ére elkészülő újabb hadihídon átkelve, április 26-án, a szőnyi csatában, a jobb parton összevont császári-királyi erőket is elkergette (jelentős ostromtüzérségi eszközt és hadianyagot zsákmányolva).3 Az 1849. évi komáromi harcok terepi kutatása nem előzmények nélküli, Négyesi Lajos (NKE) az ácsi erdő területén végzett korábban csatatérkutatást, a negatív régészeti megfigyelések alapján az ácsi összecsapás helyszínét az erdőgazdálkodási munkálatok napjainkra elpusztították.4 Az elmúlt évek mederkotrásai, illetve helytörténeti kutatásai révén Gönyűnél (Győr-Moson-Sopron megye) és Komáromnál is napvilágot láttak a hipotetikusan Komárom felszabadításához kapcsolódó események tárgyi emlékei, objektumai. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum5 a már 2012-ben megkezdett gönyűi kutatásokat folytatta, illetve a komáromi Csillag erőd térségében újabb lelőhely felderítésre irányuló terepkutatást kezdeményezett 2013-ban. 1. kép: 60 fontos mozsárbomba a lelőhelyről (HM HIM) Fig. 1: A mortar bomb (60 lb) from the site (MoD Military History Institute and Museum) A HM HIM 2013. évi víz alatti terepkutatásai a BM Örökségvédelmi Főosztály, az Argonauta Kutatócsoport és az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred katonabúvárainak támogatásával valósultak meg. 2 „Az első bomba március 19-én reggeli 6 és 7 óra között esett a megyeházába: azután kisebb-nagyobb mértékben éjjel-nappal, április 25-e napjáig folyvást bombáztak.” (HERMANN 2000, 426.) 1849. április 24-én, délelőtt tíz órakor a magyar honvédek a Duna-menti Néma településnél kilőttek egy a túlparton, Gönyűnél veszteglő, hadianyagot szállító osztrák uszályt. Az eseményről magyar, illetve a császári-királyi sereghez köthető források is hírt adtak.6 Tóth Ágoston honvéd ezredes naplójában a következőképpen emlékezett meg fogolytársa, a francia származású Ferdinand Querlonde ezredes gönyűi haditettéről: „A Dunán lőszeres hajók úsztak lefelé és Querlonde azt a parancsot kapta, hogy lőjje fenékbe a hajókat. Éjszaka észrevétlenül kivonult négy ágyújával és sikerrel belelövetett az egyik hajóba; ez rettenetes robbanással repült a levegőbe, óriási pusztítást végezve a jobbpart közelében úszó hajók közt.”7 Az írásos források az uszály rakományának megadását is lehetővé tették, a veszteséglisták alapján az uszály 140 mázsát meghaladó mennyiségű lőport, 300 darab hatvan fontos bombát és pontosan nem meghatározott mennyiségű huszonnégy fontos bombát szállított.8 A robbanás az uszály roncsait és annak rakományának maradványait szétterítette a partközeli mederben. 2011-ben mederkotrás során láttak napvilágot az uszályhoz kapcsolható első tárgyi emlékek (roncsdarabok és tüzérségi emlékek), sajnálatos módon azonban a korai leleteket ismeretlen tettesek ellopták. 2011-ben Major Tamásnak, Gönyű polgármesterének köszönhetően egy 60 fontos mozsárbomba került a HM HIM gyűjteményébe. Az értékes lelet múzeumba kerülését követően a múzeum a Tóth János Attila vezette Argonauta Kutatócsoporttal több lépcsős, közös terepkutatást kezdett meg a gönyűi lelőhelynél 2012-ben. A komplex kutatási módszer alkalmazása során sor került a 19. századi lelőhely szonaras felmérésére, a partszakasz fémkeresőműszeres átvizsgálására és a víz alatti lelőhelyfelderítésre is. A terepbejárások során több, az újkorra datálható tárgyi emlék is napvilágot látott. A leletek közül különösen említésre méltóak voltak az újabb mozsárbombarepeszek és egy ép (lőport már nem tartalmazó) mozsárbomba.9 (l. kép) A kutatócsoport búvárai a 2011. évi kotrás helyszínén egy 2x2 méteres kutató szondát nyitottak 2013. augusz-3 SZÉNÁSSY1999,129-131. 4 NÉGYESI2010, 96-97. 5 A továbbiakban: HM HIM. 6 POLGÁR-SCHMIDTMAYER 2013,174-176. IRMÉDI-MOLNÁR 1938,154. 8 POLGÁR-SCHMIDTMAYER 2013,169. 9 POLGÁR-SCHMIDTMAYER 2013,169-170. 139 I
