László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 19. (Tata, 2013)
Polgár Balázs: Beszámoló a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2013 - 2014. évi dunai víz alatti régészeti kutatásairól
POLGÁR BALÁZS tus 27-e és 29-e között.10 A szonda fenekén egy erősen kevert rétegsorban folyt szivattyúzás: a recens korú tárgyak mellett a 20. század első felére keltezhető (uszályelemekhez tartozó) szegecselt vaslemezek, az újkori hajózás tárgyi emlékei, (2. kép) illetve egy középkori, grafitbeszórásos ausztriai importedény faltöredéke is napvilágot láttak. A kevert, bolygatott, kavicsos, salakos réteg alját nem sikerült elérni a feltárás során. A lelőhely pontos horizontális kiterjedése sem adható meg egyelőre, az uszály felrobbanását követően a roncsok a folyás irányában szóródtak szét. A robbanás után visszamaradt roncselemekre vonatkozóan a császári-királyi hadseregben szolgáló Fitz alezredes jelentése ad részletes információkat: „Maga a hajó nem süllyedt el, az oldalai megmaradtak, csak a fedélzet röpült a levegőbe.”11 A császári-királyi jelentések szerint a robbanás 300 öl távolságra vetette az uszály roncsait.12 Jövőbeli mederkotrások révén a felrobbant uszály újabb tárgyi emlékeinek előkerülése várható. 2. kép: Egy iszkábaszeg és egy csónakszeg a lelőhelyről (HM HIM) Fig. 2: A ship-angle and a boat-angle from the site (MoD Military History Institute and Museum) Az 1849. évi komáromi harcok egy újabb lehetséges emlékére hívta fel a múzeum figyelmét Legát István (komáromi helytörténész, volt határőr) 2013 nyarán. Legát az elmúlt években a Csillag erőd térségében, a Duna-parton egy hét cölöp alkotta objektumot lokalizált (a cölöpök alacsony vízállás mellett a vízfelszín fölé is kiemelkednek), illetve jentős számú mozsárbombarepeszt (3. kép) talált a helyszínen.13 A víz alatti szelvények kimérésénél a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről Kállai Attila mk. alezredes és Dénes Kálmán mk. őrnagy nyújtott segítséget. Kriegsarchiv Wien, Alte Feldakten. Krieg in Ungarn 1848-49 VIII. Fase. 169. Div. Simunic Blokadekorps vor Leopoldstadt und Komorn 1849-13-20 (50). A forrásközlést lásd: POLGÁR-SCHMIDTMAYER 2013, 170. Legát István feltételezése szerint a Csillag erőd és az Újvár közt 1849 áprilisában épített hadihíd maradványai, illetve a komáromi harcokhoz köthető tárgyi emlékek kerültek elő a lelőhelyen. Az ideiglenes hadihídról gazdag írott forrásanyaggal rendelkezik a kutatás, Görgey Artúr a következőket írta visszaemlékezésében: „Volt ugyan hetekkel ezelőtt éppen ezen a helyen egy hajóhíd, de ezt az ellenség jobb parti ütegei néhány nap alatt elsüllyesztették. Hogy ez ne történjék meg még egyszer, most nem üreges, hanem tömör úszó alapokon épülő híddal, vagyis tutajhíddal próbáltunk szerencsét. Tekintetbe véve mind az ellenség ütegeinek a hídverést akadályozó igyekezetét, mind pedig azt a körülményt, hogy Komárom várában és városában uralkodó téves előítélet szerint a Dunának tutajokkal való áthidalása kivitelezhetetlen és nem is volt a hídhoz semmi előkészítve - nagyon meg lehettünk elégedve, hogy már négy nappal hadzömünknek a várkörzetébe érkezése után hozzáfoghattunk az ellenség jobb parti ostromló hadteste elleni támadáshoz.”14 3. kép: Mozsárbomba repesze a hídfő térségéből (szórvány) Fig. 3: A mortar-bomb splinter from the area of the bridgehead (stray find Görgey mellett Puky Miklós komáromi kormánybiztos is megemlékezett írásaiban a komáromi hídépítési kísérletekről: „A katonai parancsnokság felszólított, hogy a vár- és a csillagsánc között, a Dunán hidat építtessek. Vállalkozókkal érintkezésbe hoztam a katonai kormányt, mely a vállalkozóktól, Kriegsarchiv Wien, Alte Feldakten. Krieg in Ungarn 1848-49 VIII. Fase. 169. Div. Simunic Blokadekorps vor Leopoldstadt und Komorn 1849-13-20 (50). A forrásközlést lásd: POLGÁR-SCHMIDTMAYER 2013, 168. 13 A lelőhelyen talált tárgyi emlékek a Monostori erőd kiállításába kerültek. 14 GÖRGEY 1988,36. 140
