Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)
Muskovics Andrea Anna: A filoxéra és hatása Esztergomban
A FILOXÉRA ÉS HATÁSA ESZTERGOMBAN 2. kép: Wimmer Ferenc, az Esztergomi Borászati Egylet első vezérigazgatója Abb. 2: Wimmer Ferenc, Direktor der Graner Weingenossenschaft gyűlést tartottak, amelyen a város tanácsa bemutatta a Mercz Imre főmérnök által készített, a városi közlegelőből kihasított homokterületekre vonatkozó helyszíni rajzot, részletkönyvet, hiteltelekkönyvi kivonatot, részletes felosztási leírást és a szőlővé átalakítandó Nyárosd-, Kolozsúti-, Kolozsúton túli-, valamint Kissátorkői-dűlők elkülönített rajzait. Az elkülönített homokterületeknek örök áron történő eladását, ezek művelési ágazatban szőlőtelepekké való átalakítását egyhangúlag megszavazták, s az árverési feltételeket megállapították. Az ötödik pontban kimondták, hogy a vevőnek kötelessége a megvett területet négy éven belül szőlőterületté vagy gyümölcsössé alakítania, azt gyökeres vagy sima szőlővesszőkkel vagy gyümölcsfákkal beültetni.51 A homoki területek kiterjesztésére 1890 elején Niedermann József városi jegyző tett indítványt, amit el is fogadtak.52 A homoki szőlőtermesztés gyors lendületet vett, már 1892-ben azzal kapcsolatos hirdetés jelent meg, hogy Schwarz Péter homoki szőlőtelepéről európai sima szőlővesszők szerezhetőek be. A kopár homoki buckákból az egyik legjelentősebb mintaszőlészetet Maiina Lajos ügyvéd hozta létre. A homoki szőlőművelésnek jelentős szerepe volt a csemegeszőlő értékesítésének fellendítésében is. A termény értékesítésére Budapest jó piacul szolgált. A csemegeszőlők közt leginkább a chasselas, valamint az oportó fajtákat kedvelték, emellett a vörös dinkát, amit már korábban, a filoxéra előtt is termeltek.53 Néhány év elteltével azonban problémák merültek fel a homoki műveléssel kapcsolatban, amelynek következtében a 20. század első évtizedének végére a homoki kultúra kezdett visszaesni, már nem egyedüli eszközét jelentette a felújításnak. Ennek egyik oka az volt, hogy a sík területen a homokterületek trágyázása egyrészt a távoli fekvés miatt nehezebb volt, másrészt a kevés javítóanyag hiánya miatt egyben drágább is. A másik problémát az évről évre jelentős pusztítást végző peronoszpóra és lisztharmat jelentette. A Duna közelsége miatt állandóan párás terület miatt nagyon gyakran volt szükség permetezésre. A homoki művelés visszaesésével egy időben viszont a hegyi szőlők egyre nagyobb részét állították helyre.54 Az Esztergomi Borászati Egylet 1902-es közgyűlésén is a homoki borok problémájáról számoltak be, amelyek minősége nem volt kielégítő. Javításra szorultak, ezért az olasz borok beözönlése még mindig tartott. Emiatt ajánlották a szőlőbirtokosoknak a hegyi szőlők felújítását.55 A szénkénegezés és az amerikai oltványok A filoxérával lepett szőlők szénkéneggel való kezelésére már 1886 áprilisából van adatunk, az eljárás azonban ekkor még nem vált általánossá vizsgált településünk szőlőterületein. (3. kép) A különböző sajtóbeszámolók arról adtak hírt, hogy a megfelelő homoktalaj miatt inkább ezekre a homoki területekre tértek át a gazdák, míg a szőlők szénkénegezése, illetve az amerikai alanyokba oltott vesszők segítségével történő rekonstrukció csak több évvel később kezdődött meg.56 Az eljárással kapcsolatban a tanácsülési mutatókban számos bejegyzést találunk, de az anyag kiselejtezésre került. A földművelésügyi miniszter a helyettes polgármester felterjesztésére 1896-ban határozta el, hogy Esztergomban szénkénegtelepet létesít. Ennek előmunkálataival Bernhard Rudolf bor- és szőlőtermelési kormánybiztost bízta meg.57 Az eljárás csak ekkor, az 1890-es évek második felében terjedt el vizsgált területünkön, ezt mutatja az is, hogy a helyi lapokban a szénkénegrendelésekre, az igények leadására vonatkozó felhívások is ekkortól olvashatóak. A 51 Esztergom és VidékeX. évf. 92. sz. 2.1888. november 15. 52 Esztergom és VidékeXII. évf. 20. sz. 1.1890. március 9. 53 OSVÁTH 1910,57 54 OSVÁTH 1910,57. 55 Esztergomi Borászati Egylet...: 1902. március 25. 56 Esztergomi Közlöny VIII. évf. 14. sz. 3.1886. április 4. 5 Esztergom és Vidéke XVIII. évf. 10. sz. 5.1896. február 2. 187 I
