Fülöp Éva Mária - László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 18. (Tata, 2012)

Muskovics Andrea Anna: A filoxéra és hatása Esztergomban

Muskovics Andrea Anna

3. kép: Filoxérás szőlő kezelése szénkéneggel (VEZÉRFONAL 1917,13.)

Abb. 3: Die Behandlung von Phylloxera befallenen Reben

földművelésügyi miniszter 1896 márciusában értesítette a városi tanácsot, hogy a zalatnai magyar királyi főbányahivatal utasítást kapott, küldjön a tanácsnak egy métermázsás hordóban egy teljes vasúti kocsi rakomány szénkéneget megfelelő súlyjegyzék kíséretében, illetve a magyar királyi államvasutak gépgyárában 30 darab Egyszerűség’ szénkéneg fecskendőt rendelt meg.58 (4. kép) Az első szénkéneg szállítmány 1896 húsvétja előtt érkezett meg, s az ekkorra berendezett raktár megfelelő helyül szolgált őrzésére.59 * A szállítmány megérkezésekor felhívták a szőlőművelők figyelmét, hogy métermázsája 16 forintért kapható, de 25 kilós bádogedényekben is vásárolható a fogyasztási adóhivatal főnökénél.50 Az alkalmazás terjedését mutatja: ettől kezdve évről évre megjelentek a felhívások arra vonatkozóan, hogy mindenki adja le rendelési igényét, valamint mindig tájékoztatást adtak arról, mikor és hol vásárolható meg a megérkezett anyag. Az eljárás megindulásakor a helyes alkalmazással kapcsolatban több rövidebb írás is megjelent. Erre egyrészt az eljárás veszélyessége miatt is szükség volt, emellett a fecskendők nem megfelelő alkalmazásával nagyobb lehetett a kár, mint a haszon. (5. kép) Ezen a vidéken ugyanis a döntéssel történő felújítás terjedt el, amit alacsonyan, illetve sekélyen végeztek, így a fecskendővel könnyen meg lehetett sérteni a gyökeret.61 A szénkéneg egyre nagyobb területen történő alkalmazásával az amerikai alanyok terjedése is megkezdődött, amiben egyrészt az állami amerikai szőlővesszőtelepnek és iskolának, valamint a szőlőrekonstrukciós törvénynek (1896.

évi V. te.) is nagy szerepe volt. Ez megadta az anyagi lehetőséget a területek helyreállításához.62

Az 1896-os törvénynek nagy jelentőséget tulajdonítottak, nagy reményekkel néztek az új lehetőségek elé. Ezt mutatja, hogy már a törvény tervezetét is közölték, ahhoz elemzést fűztek. Jelentős szerepet szántak az Esztergom-vidéki Gazdasági Egyesületnek, valamint az Esztergomi Borászati Egyletnek is, ugyanis ha „eme hivatott tényezők nem veszik kezükbe az ügyet, úgy általános rekonstrukcióról szó

4. kép: ’Egyszerűség’ nevű fecskendő (VEZÉRFONAL 1917,17.)

Abb. 4: ’Simplizität’ ist der Name der Spritze

58 Esztergom I. évf. 10. sz. 5.1896. március 8.

59 A raktár ekkori helyére nem találtunk adatokat. Biztosan azt lehet tudni, hogy 1905-ben a kolerakórházból helyezték át a Rudolf-féle pincébe. (Képviselőtestületi jegyzőkönyv, mutatók: KEML XV6c4,159. tekercs.)

Esztergom, Húsvéti melléklet 1896, 6.

Esztergom és Vidéke XVIII. évf. 34. sz. 2-3. 1896. április 26.

Az elpusztult szőlők felújítása 1897-ben már összesen 2105 településen folyt, azaz a vész által érintett 2774 falu, község és város 76%-ában. A törvény hatását jól mutatja, hogy míg 1886-1896 között tíz év alatt kb. 50 000 hektárt ültettek, addig 1897-ben a törvény hatására 21 460 hektár új szőlőültetvény létesült. (A törvény céljáról, hatásáról lásd: BECK2005, 99-104.)

I88